A kardiológus a vizsgálatok során monitorozza a szív pumpafunkcióját és ritmusát, így korán észlelhető, ha a szív állapota romlik, még a tünetek jelentkezése előtt. Az EKG vizsgálat során feltérképezhető a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok, koszorúér betegség. Számos további faktor mellett az EKG-val információhoz lehet jutni a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok esetleges mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG alapvető része a kardiológiai kivizsgálásnak.

Szívultrahang vizsgálat segítségével mozgó és rögzített képekkel látható és mérhető a szív nagysága, izomzata, annak vastagága, mozgása, vagy a mozgásnak esetleges zavara. A szívbillentyűk struktúrája is jól látható, mérhető, ha a billentyűn szűkület vagy záródási probléma van. A korszerű készülékekkel színkódolva látható a szívben áramló vért is. Újabb módszerekkel a szívizom ún. szöveti doppler képe is megfigyelhető.

A fizikai terhelhetőség és a terhelés alatti szívműködés felmérésére a kardiológus javaslatára fontos lehet a terheléses EKG és a terheléses szívultrahang is.

Az általános nagylabor vizsgálaton túl kiemelten fontos a szívizomsejtek károsodását jelző biomarkerek (pl. BNP) és a véralvadási értékek (INR) ellenőrzésére.

A gyógyszeres terápia finomhangolása

A szívbetegségek utáni gyógyszerek (például vérhígítók, béta-blokkolók, sztatinok) gyakran élethosszig tartó szedést igényelnek, bár megfelelő életmódváltás mellett idővel bizonyos gyógyszerek, például a vérnyomáscsökkentők dózisa csökkenthető, akár elhagyható. A kontroll során a kardiológus ellenőrzi a gyógyszerek hatását és szükség esetén módosítja a dózist a mellékhatások elkerülése és a szövődmények (pl. vérrögképződés) megelőzése érdekében. 

Kockázati tényezők kezelése

A kontrollvizsgálatok során kiemelt figyelmet fordítanak a vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint beállítására, amelyek drasztikusan csökkentik egy újabb szív-érrendszeri esemény (szívroham vagy stroke) kockázatát.

Az ellenőrzések során különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a metabolikus szindróma kezelésére. Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség tünetegyütteséről van szó, amelynek többnyire (bár nem minden esetben) feltűnő külső jegyei is vannak, mint például az úgynevezett alma típusú elhízás – ismerteti Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – A metabolikus szindróma egyes elemei ráadásul erős kölcsönhatásban állnak egymással, a legsúlyosabb szövődmény pedig a szívinfarktus és a stroke, ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is. 

A szívelégtelenség korai felismerése

A szívbetegségek gyakran vezethetnek krónikus szívelégtelenséghez, amelynél a rendszeres ellenőrzés (folyadékvisszatartás figyelése) életmentő lehet. 

Életmód orvoslás

A gondozás része a mozgásterápia és a diéta ellenőrzése, ami segít a szív teljesítményének növelésében és a testsúly menedzselésében. A mozgásterapeuta és a dietetikus nagyon erős alapokat adnak a megfelelő életmód kialakításához. 

Összességében szívbetegség diagnózisa vagy szív-érrendszeri esemény után a rendszeres kardiológiai gondozás biztonságot nyújt az érintettnek, csökkenti a hirtelen szívhalál kockázatát, és biztosítja, hogy a páciens a lehető legteljesebb életet élhesse a betegség után is.

Borítókép: archív/adobestock