A méh- és hüvelysüllyedés egyike a leggyakoribb nőgyógyászati kórképeknek, amely a nyugati világ női népességének több mint tizedét érinti. A hüvelyi úton szült nők felénél lehet diagnosztizálni ötvenéves korukra a méh- és hüvelysüllyedés valamely stádiumát. Ha pedig a süllyedés következtében a hüvelyfal részlegesen a hüvelybemenet elé kerül, előesésről beszélünk, ami már egy előrehaladott fázis – Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész. – Ilyen esetben a kezelés előtt az előesett szerveket vissza kell helyeznünk eredeti állapotukba, és ennek akkor is meg kell történnie, ha nem csak a méh, de esetleg más szervek is előestek a hasüregből. Aszerint, hogy melyik szervet érinti a süllyedés vagy előesés, beszélhetünk hólyag-, méh-, és végbélsüllyedésről, illetve előesésről. A legsúlyosabb fázisban sokszor már csak a műtét segíthet, de addig leginkább a gátizom-tornát, az elektrostimulációt és a pesszáriumokat érdemes alkalmazni. 

A pesszáriumokkal kapcsolatban már több vizsgálatban is bebizonyosodott, hogy a kismedencei szervek fokozott alátámasztása – ezt szolgálja a pesszárium – a prolapszus, vagyis az előesés mértékének csökkenéséhez, a süllyedéssel kapcsolatos tünetek és végső soron az életminőség jelentős javulásához vezet. A modern pesszáriumok ráadásul szövetbarát szilikonból készülnek, amely hypoallergének, jól tolerálhatók, megfelelő módon fertőtleníthetők. A felhelyezés sok esetben önállóan is megoldható, bizonyos esetekben azonban ez nőgyógyász feladata. De vajon az elérhető, kb. 20 féle pesszáriumtípusból melyik mire használatos a méhsüllyedés kezelésében?

A pesszárium alátámaszthat és a teret is kitöltheti

A méh- és hüvelysüllyedés kezelésében használatos pesszáriumok funkciójuk szerint két nagy csoportot képeznek: egyrészt alátámasztanak, másrészt kitöltik a teret.  

Alátámasztó pesszáriumtípusok

Gyűrűpesszárium

Ezt az igen elterjedt típust a méhsüllyedés és az inkontinencia enyhébb formáinál szokás alkalmazni, ugyanis csak azokban az esetekben lehet használni, amelyeknél valamilyen mértékben még terhelhető a kismedencei izomzat. Ha ez még adott, a gyűrűpesszárium képes alátámasztani a húgycsövet, így megelőzhető lehet a stresszinkontinencia. 

Csészealj pesszárium 

Ugyancsak még terhelhető kismedencei izmok esetén lehet hasznos a csészealj pesszárium, ami a méh- és hólyagsüllyedés esetén, de hólyagsérvnél is beválhat, ugyanis széles felfekvése erősebb tartó hatást tesz lehetővé. Nagy előnye, hogy nagyon hajlékony, és mind a felhelyezése, mind az eltávolítása egyszerűen megoldható. 

Teret kitöltő pesszáriumtípusok

Buzogány pesszárium

A pesszárium alakja egy buzogányra hasonlít, amelynek nyele képes megakadályozni a magasabban fekvő széles rész kicsúszását a hüvelyből. Ezt a típust abban a stádiumban szokás alkalmazni a méh- és hüvelyelőesés kezelésében, amikor a gyűrű- és a csészealj típus már nem válik be (ugyanis már nem csak süllyedésről van szó, és a kismedencei izmok sem tartanak már), a kockapesszárium viszont fokozza a stresszinkontinencia tüneteit. 

Vastag gyűrű pesszárium 

A vastag gyűrű, ahogyan a neve is mutatja, vastagabb, mint a „normál” gyűrű pesszárium és nincs benne acélrugó, vagyis nagyobb felszín érintkezik a hüvelyfallal, jobban kitölti a teret, viszont csökken a nyomás miatt kialakuló esetleges szövetkárosodás veszélye. Ezt a fajta eszközt hosszabb időre is a hüvelyben lehet hagyni, de csak abban az esetben, ha még van legalább kisebb mértékben terhelhető kismedencei izomzat. 

Kockapesszárium

A kockapesszárium a legsúlyosabb esetekben használatos arra, hogy a szerveket megtartsa az eredeti helyükön. Ezt a hatást fokozza az általa kiváltott vákuum, ami azonban fokozhatja a hüvelykárosodás és váladékozás veszélyét. Előnye, hogy nagyfokú rugalmassága miatt a páciens magának is felhelyezheti és eltávolíthatja.

Borítókép: archív