hero

Forrás:

Well PR
Becsült olvasási idő: 3 perc
Különös egymásra utaltság: a szív- és veseelégtelenség összefüggései

A szívelégtelenséggel küzdő betegek 30 százalékánál megállapítható a vese valamilyen szintű károsodása is. Azoknál a betegeknél, akik szívelégtelenséggel kerültek kórházba, és a veseműködése is károsodott, 1,5-szer nagyobb a kockázata annak, hogy halálos kimenetelű lesz a betegségük azokhoz képest, mint akiknek nem érintett a veseműködése2. Ha a veseproblémák tovább súlyosbodnak, ez az esély akár háromszorosra nőhet.

A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amelyben a szív által pumpált vér mennyisége nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Két módon alakulhat ki ez az elégtelen véráramlás: a szisztolés szívelégtelenség jellemzője, hogy a szívizmok nem elég erősek, a szív összehúzódása nem elégséges, ezért nem is tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni az erek felé.

A diasztolés szívelégtelenség esetén a szívkamra nem képes kellő elernyedésre, így tágulásra sem. Emiatt a kamrák nem tudnak rendesen megtelni vérrel; mivel a szükségesnél kevesebb vér van bennük, így nem jut elég vér a szervezet többi részébe sem.

A szívelégtelenség tünetei lehetnek többek között a csökkent terhelhetőség, a koncentrációzavar és fáradtság, a légszomj, illetve köhögés, továbbá a folyadékháztartás felborulása miatt megduzzadt lábszárak és bokák, folyadék a hasüregben, hirtelen hízás, valamint a szabálytalan szívverés és mellkasi fájdalom.

A szívelégtelenség gyakran jár együtt veseproblémákkal is. Ez sajnos nagymértékben ronthatja a betegek hosszútávú kilátásait, ugyanis szívünk és vesénk szoros kapcsolatban vannak egymással, és mindkettőre igaz, hogy csak akkor képes egészségesen működni, ha a másik szerv is egészséges és el tudja látni alapfeladatait.

Mi történik a szervezetben, ha veseelégtelenség alakul ki, és miért létfontosságú a szív számára, hogy a vesék egészségesen működjenek?

Veseelégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a vesék nem tudják ellátni funkciójukat, azaz nem képesek vizelet útján eltávolítani a szervezetben felhalmozódott salakanyagokat és a felesleges só-, illetve vízmennyiséget. Emiatt a szervezet egész folyadék- és sóháztartásának egyensúlya felborulhat.

A betegség tünetszegény, azonban vesebetegségre utalhat a csökkent mennyiségű vizelet, de a gyakori vizeletürítési inger, illetve a vér a vizeletben is, továbbá az izomrángás, a viszkető bőr, a magas vérnyomás és a merevedési zavarok.

 

Fotó: WELL hírügynökség

 

A szív és vese azért függ kölcsönösen egymástól, mert a szív optimális só- és vízháztartása, mely a megfelelő véráramláshoz szükséges, a veséken keresztül biztosított; a vesék véráramlása pedig a jól működő szívnek köszönhető. Ezért bármelyik szerv alulműködése a másik szerv megbetegedését vagy állapotromlását okozhatja, és egy ördögi kör alakulhat ki, melyben mindkét szerv egyre kevésbé képes ellátni a feladatait.

Szerencsére az egymásra való hatás oda-vissza értendő, így ha sikerül a beteg szívének állapotán javítani, akkor a vesefunkciók is javulnak.

Általában nincs meghatározott sorrend, hogy melyik betegség alakul ki először: a veseelégtelenség lehet a szívelégtelenség szövődménye és fordítva is, a szívelégtelenség is kialakulhat vesekárosodás miatt, de olyan esetek is előfordulnak, amikor egymástól teljesen függetlenül, egyszerre betegszik meg a két szerv. A két betegség együttes megléte olyan gyakori, hogy külön elnevezést is kapott, cardioreniális szindrómának hívjuk.

A cardioreniális szindrómában szenvedő betegek gyógyszeres kezelése nagy odafigyelést igényel, instabil állapotuk miatt: egyszerre kell az erek pangását kezelni, a vesék vérellátottságát biztosítani, illetve a nemkívánatos salakanyag, víz- és sómennyiségtől megszabadulni.

A két betegséget mindenképpen szükséges együtt kezelni és eszerint kialakítani a beteg gyógyszeres terápiáját. Hiszen, ha figyelmen kívül hagyjuk valamelyiket, az egész gyógyítási folyamat könnyen zsákutcába futhat. Ugyanis, egyes gyógyszerek, melyek az egyik betegség szempontjából gyógyhatásúak, a másik betegség alakulását rossz irányba terelhetik. Ilyenek például a vízhajtók, vagy olyan szerek, melyek nyomán sóhiány alakul ki a szervezetben, mások pedig, épp az ellenkezőjével ártanak, azzal, hogy átmenetileg megnövelik a szervezet víz és só visszatartását.

Az egészséges életmód kikerülhetetlen

Persze, nemcsak gyógyszerekkel támogathatjuk gyógyulásunkat. Az egészséges életmód nemcsak a két betegség megelőzésében segíthet, de a kezelés hatásosságát is javíthatja. Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a rendszeres testmozgás, a rost- és vitamindús, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étkezés és a kellő mértékű folyadékfogyasztás fontosságára. Tovább javíthatjuk esélyeinket, ha felhagyunk a dohányzással, ritkán és akkor is mértékkel fogyasztunk alkoholt, kezeltetjük egyéb krónikus betegségeinket, például a magas vérnyomást, vagy a cukorbetegséget.  Fontos, hogy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat elővigyázattal kezeljük, mert túlzott használatuk gondokat okozhat. Rendszeres szűrővizsgálatokra is fontos járni, mert segítségükkel időben észrevehetjük, ha bárhol probléma lép fel szervezetünkben.

Irodalom:

[1] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9383346/

[1] https://academic.oup.com/eurheartjsupp/article/21/Supplement_B/B38/5422931

Kvízek
Kiemelt rovataink