Az allergia immunrendszerünk túlzott reakciója olyan ártalmatlan anyagokra, amelyek nem kellene, hogy választ váltsanak ki szervezetünkből (élelmiszerek, pollen, szőr, gyógyszerek, fémek). Ezeket az anyagokat allergéneknek nevezzük. Túlzott érzékenység a fogászati gyakorlatban alkalmazott anyagokkal szemben is kialakulhat – ismerteti Balogh Katalin. Ilyenkor közvetlenül a kezelés után, vagy nagyon rövid időn belül tapasztalhatják a páciensek a szokatlan tünetek, amelyek esetenként súlyos, életet veszélyeztető anafilaxiás reakciók is lehetnek. A korai allergiás reakciók mellett léteznek késői, akár hónapokkal, évekkel később fellépő reakciók is.

Helyi érzéstelenítők

A fogorvosi gyakorlatban alkalmazott gyógyszerek, így többek között a húzás vagy pótlás előtt használt helyi érzéstelenítők igen rövid időn belül okozhatnak súlyos reakciókat. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy bár a helyi érzéstelenítőkre adott reakciók viszonylag gyakoriak, legtöbbször nem valódi allergiára vezethetők vissza. A helyi érzéstelenítők beadása után tapasztalt tünetek az adrenalin mellékhatásai is lehetnek, ami gyakran megtalálható ezekben a készítményekben; de a reakciók kialakulásában az érzéstelenítőkhöz hozzáadott tartósítószerek (pl. metilparaben) is szerepet játszhatnak – teszi hozzá Balogh doktornő. A helyi érzéstelenítőkkel szembeni allergia tényleges előfordulási gyakorisága rendkívül alacsony (1 százaléknál kevesebb), az allergiagyanú igazolása allergológus szakember kompetenciájába tartozik.

Fogászati fémek

A fogászatban használt fémek közül elsősorban a nikkel, króm, kobalt, arany, platina, palládium és irídium válthat ki allergiás reakciót. Ezek a fémek főként a nyelven, a fogínyen és gyakran a pótlás közelében keletkező gyulladás formájában okoznak tüneteket. Implantátum esetében helyi gyulladás, majd az implantátum kilökődése fordulhat elő – említi Balogh Katalin. A fogászati allergia tünete lehet a nyelvbizsergés, szájszárazság, fekélyek a nyálkahártyán, íny-, ajak- vagy nyelvgyulladás és fémes íz. Távoli bőrreakcióként pedig az arcon jelentkezhetnek kiütések.

Latex

Az allergének sorában a latexet említi meg harmadikként Balogh doktornő, amiről tudható, hogy a hagyományos gumikesztyű alapanyaga, és széles körben használjak a gyógyászatban. A természetes latexek közül legnagyobb jelentősége a hevea brasiliensis (kaucsukfa) tejszerű nedvének van, ennek allergén hatása elősorban az 1980-as és 90-es években került a figyelem középpontjába a AIDS elleni küzdelem kapcsán. Latexallergia esetén az orvos által viselt gumikesztyű a beteg nyálkahártyájával érintkezve enyhébb (tüsszögés, orrfolyás, könnyezé, bőrpír, viszketés) és súlyosabb (légszomj, szívritmus-emelkedés) tüneteket is okozhat, a latexallergia által kiváltott anafilaxia azonban rendkívül ritka. A latexallergiával küzdők száma mára már csökkenő tendenciát mutat, elsősorban annak köszönhetően, hogy egyre több helyen alkalmaznak latexmentes gumikesztyűt (pl. nitril-vagy vinilkesztyűket). Ugyanakkor egyes gyógyszerkészítmények gumidugói és membránjai szintén tartalmazhatnak latexet, ami – bár minimális mértékben – de továbbra is problémát jelenthet az arra érzékenyek számára.

Mi a teendő, ha fogászati allergiára gyanakodunk?

Ha felmerül a fogászati allergia gyanúja, érdemes allergológus szakemberhez fordulni, aki a kórelőzmény felvételét követően epikután teszt elvégzését javasolhatja, mellyel kiszűrhető, hogy pontosan mely anyagokra allergiás a páciens. A vizsgálat során a hát bőrére kamrás tapaszok segítségével viszik fel a vizsgálandó anyagokat, amit a szakorvos vagy képzett asszisztens előre meghatározott időpontokban olvas le. Pozitív reakció esetén, amennyiben a pozitív teszt és a panaszok összefüggését is megállapítja a szakorvos, fontos a feltételezett allergén eltávolítása, a páciens pedig mindenképpen tájékoztassa fogorvosát a korábbi fogászati beavatkozása során előfordult allergiás reakcióról! – hívja fel az érintettek figyelmét Balogh Katalin.

Borítókép: archív