Magyarországon az újonnan felfedezett női daganatok 26 százaléka emlőrák, míg a humán papillomavírussal (HPV) összefüggő méhnyakrák évente körülbelül 1250 új megbetegedést és közel 500 halálesetet okoz. Az egészségtudatosság és a rendszeres szűrés életmentő lehet.

Az emlőrák és a méhnyakrák korai felismerése

Az emlőrák korai szakaszában gyakran tünetmentes, az elváltozás sokszor nem tapintható. Mivel a túlélést elsősorban a tumor mérete határozza meg, az egy centiméternél kisebb daganatok esetén a gyógyulási arány közel százszázalékos.

A méhnyakrák hátterében szinte minden esetben tartós HPV-fertőzés áll. A betegség többnyire hosszú évek alatt alakul ki, és a veszélyes típusok sokáig nem okoznak észrevehető panaszokat. A rendellenes vérzés vagy fájdalom gyakran már csak előrehaladott stádiumban jelentkezik.

A kockázati tényezők között szerepel az életkor előrehaladta, a környezeti hatások, valamint életmódbeli faktorok, mint a túlsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életvitel.

A tumorok kialakulásának esélye tudatos életvitellel, szűrővizsgálatokkal és HPV-oltással jelentősen mérsékelhető. A rendszeres mammográfiával az emlőrákok 70 százaléka idejében, a klinikai tünetek megjelenése előtt átlagosan két évvel diagnosztizálható, így a halálos kockázat a felére csökken. A méhnyakrák-szűréssel szintén észrevehetők a kóros elváltozások még a daganat megjelenése előtt – mutat rá Nagy László, a Budai Egészségközpont nőgyógyászati szakmavezetője.

Ajánlott vizsgálatok és ütemezésük

Emlőszűrés:

40 éves kor alatt: Általában elegendő az emlőultrahang, amely sugárzásmentes eljárás.

40 éves kor felett: Évente javasolt a mammográfia. A modern 3D-s technológia (tomoszintézis) segítségével a szakemberek 30-35 százalékkal több tumort képesek felfedezni, ami segít elkerülni a felesleges biopsziákat.

Veszélyeztetett csoportok: Családi halmozódás vagy BRCA-mutáció esetén már 30 éves kortól indokolt a rendszeres ellenőrzés.

65 év felett: A szűrést továbbra is javasolt folytatni, mivel az új esetek és a halálozások közel fele ebben a korcsoportban jelentkezik.

Méhnyakrákszűrés: A vizsgálat során végzett citológiai mintavétel fájdalommentes rutinművelet. A hüvelyi ultrahanggal kiegészített citológiai vizsgálat a szexuális élet megkezdése után 5 évvel, majd ezt követően évente javasolt. Pozitív HPV-teszt esetén szintén éves kontroll indokolt.

Teendők pozitív lelet esetén

Fontos hangsúlyozni, hogy a gyanús vagy pozitív lelet nem minden esetben jelent rákos megbetegedést. Méhnyakrákszűrésnél a pozitív eredmény gyakran szorosabb kontrollt, kolposzkópos vizsgálatot vagy kisebb műtéti beavatkozást von maga után, amely megelőzi a valódi daganat kialakulását. Az emlőnél felmerülő gyanú esetén további képalkotó diagnosztika vagy szöveti mintavétel dönt a további terápiáról, amely az időben felfedezett esetekben rendkívül hatékony és gyakran emlőmegtartó lehet.

Borítókép: archív/adobestock