Puffadás, gázképződés, hasfájás étkezés után?

Az étkezés utáni puffadás szinte mindenkivel előfordult már, sokan tapasztalhatták a has teltségérzetét, feszülését, a fokozott gázképződést vagy a has körfogatának növekedését. A puffadás önmagában nem feltétlenül jelez betegséget, de ha rendszeresen visszatér, érdemes utánajárni az okának, ugyanis nem mindig az elfogyasztott étel puffasztó hatása a „bűnös”.

Mi okozhat puffadást étkezés után?

Táplálkozási szokások

A túl gyors étkezés közben több levegőt nyelhetünk, ami fokozhatja a puffadást. Ugyancsak ilyen hatással járhatnak a nagy ételadagok, a szénsavas italok és a zsíros, nehéz ételek, amelyek lassíthatják a gyomor ürülését, így elhúzódó teltségérzetet okozhatnak.

Fokozott bélgázképződés

Bizonyos szénhidrátokat a vékonybél nem tud teljesen lebontani. Ezek a vastagbélbe jutva a bélbaktériumok fermentációja során gázt termelnek. Ilyen élelmiszerek lehetnek a hüvelyesek, a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a hagyma, fokhagyma, egyes gyümölcsök, például alma, körte és az édesítőszerek, például szorbit és xilit.

Ételek emésztésének zavara

Bizonyos élelmiszerek emésztése nehézséget okozhat, ami puffadáshoz, hasi fájdalomhoz vagy hasmenéshez vezethet. Ilyen tünetekkel járhat például a laktóz-intolerancia, a fruktóz-felszívódási zavar és a cöliákia. 

Hormonális és egyéb tényezők

A puffadás összefügghet a menstruációs ciklussal, a hormonális változásokkal, a stresszel és a bél-agy kapcsolat működésével is. Egyeseknél a bél fokozott érzékenysége miatt már normális mennyiségű gáz is kellemetlen feszülést okoz.

Egyre gyakoribbak a funkcionális emésztőrendszeri panaszok

Ha a puffadás hátterében nem igazolható szervi betegség, a panaszokat többféle, egymástól függetlenül is fennálló állapot okozhatja. Ezek közé tartozhatnak a funkcionális emésztőrendszeri betegségek, az ételintoleranciák, valamint a bélflóra egyensúlyának felborulásával járó diszbiózis. 

–- A funkcionális emésztőrendszeri betegségek hátterében a bél-agy tengely működésének zavara áll, amely az emésztőrendszer és az idegrendszer közötti kölcsönhatás mindkét irányában kialakulhat. Kialakulásukban pszichés tényezők, az emésztőrendszert érő káros hatások, a bélflóra egyensúlyának felborulása, valamint egyéni, alkati adottságok egyaránt szerepet játszhatnak. Megjelenési formáik közé tartozik többek közt az irritábilis bél szindróma (IBS), a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO), a refluxbetegség és a különböző székelési zavarok. A betegek jelentős részénél puffadás is jelentkezik, amelyet egyéb emésztőrendszeri panaszok és pszichés tényezők kísérhetnek. A funkcionális emésztőrendszeri betegségek gyakran társulnak ételintoleranciával és a bélflóra egyensúlyának zavarával – magyarázza Pászthory doktornő.

Hogyan lehet diagnosztizálni a funkcionális emésztőrendszeri betegségeket?

Ezen állapotok diagnosztizálása gyakran összetett, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre egyetlen, egyértelmű vizsgálati módszer sem. A diagnózis felállítása elsősorban a szervi betegségek kizárásán, a tünetek részletes értékelésén és a beteg kórtörténetének megismerésén alapul, amelyet bizonyos kiegészítő vizsgálatok is segíthetnek.

A puffadás okának feltárásában laktulóz kilégzési teszt is segíthet

– A diszbiózis és a vékonybél bakteriális túlnövekedésének (SIBO) vizsgálatára a gyakorlatban jól alkalmazható a laktulóz-kilégzési teszt – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – A vizsgálat során a beteg egy laktulózt tartalmazó tesztoldatot fogyaszt el. A laktulóz olyan szénhidrát, amelyet az emberi emésztőenzimek nem bontanak le, azonban a bél mikroorganizmusai fermentálnak. A folyamat során keletkező hidrogén és metán koncentrációját a kilélegzett levegőből mérik. A mintavétel a tesztoldat elfogyasztása előtt, majd azt követően 20 percenként történik. A mérésekkel párhuzamosan a beteg tüneteit is rögzítik. Negatív eredmény esetén nem tapasztalható számottevő gázkoncentráció-emelkedés.

•  
• SIBO-ra (Small Intestinal Bacterial Overgrowth), vagyis a vékonybél bakteriális túlnövekedésére utalhat, ha a vizsgálat kezdetétől számított 90 percen belül a hidrogén koncentrációja legalább 20 ppm-mel emelkedik a kiindulási értékhez képest. Ez arra utalhat, hogy a vékonybélben a normálisnál nagyobb mennyiségben vannak jelen fermentáló baktériumok. 
• IMO (Intestinal Methanogen Overgrowth), vagyis a metántermelő mikroorganizmusok túlszaporodása esetén a kilélegzett levegő metánkoncentrációjának emelkedése a vizsgálat bármely időpontjában elérheti vagy meghaladhatja a 10 ppm-et. Ez az eltérés a bélrendszer bármely szakaszán jelen lévő metántermelő mikroorganizmusok fokozott aktivitására utalhat.

A puffadást okozó funkcionális zavarok kezelhetők 

Az étkezés utáni puffadás hátterében álló funkcionális emésztőszervi betegségek a felnőtt lakosság mintegy 25-30%-ában fordulnak elő, és jelentős mértékben befolyásolhatják az életminőséget, ezért felismerésük és megfelelő kezelésük kiemelt jelentőségű. 

(Fotó: Mohamed Hassan képe a Pixabay-en