Körülbelül minden negyedik ember szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, és az arányuk évről évre nő (1). 

Az allergia leggyakrabban allergiás nátha (allergiás rhinitis, szénanátha) formájában lép fel (1).

Az allergiás nátha lehet évszakokhoz kötött, ún. szezonális (pl. pollenek által kiváltott) vagy egész éven át tartó (pl. házipor, állati szőr, penészgomba által kiváltott) (2).

A szénanátha változatos tünetekkel járhat. Amint arra a hazai irányelv is rámutat, a szénanátha fő tünetei közül – orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orrviszketés – legalább kettőnek az észlelése fontos az allergiás rhinitis felismeréséhez. A két tünet közül az egyik az orrdugulás vagy az orrfolyás kell, hogy legyen. Betegségnek az tekinthető, ha ezek a tünetek naponta legalább 1 órán át, hetente több napon át fennállnak (2).

Logikusnak tűnik az allergénkerülés, de aligha sikerülhet

Teoretikusan: az allergének eliminálása kivédheti az allergiás panaszok fellépését. Számos módszer célozza meg az allergének koncentrációjának csökkentését vagy a teljes „kiiktatást”, azonban a siker csak ritka esetben teljes.

Példaként hozható a macskaszőr-allergia. Hiába szabadul meg egy allergiás egyén a házi kedvencétől, mert a macska allergénjei nemcsak azokban a lakásokban és házakban vannak jelen, ahol a macskák élnek, hanem nagy mennyiségben megtalálhatók a közösségi épületekben, valamint a „macskamentes” otthonokban is (3).

Néhány tanács azonban segíthet abban, hogy az allergéneknek való kitettség csökkenjen (4).

Pollenallergia esetén érdemes

• kerülni a szabadban tartózkodást kora reggel és este, amikor a legmagasabb a pollenszám,
• a napközben hordott ruhákat hazaérve a lakásban levenni és kimosni, majd benn megszárítani,
• lefekvés előtt kezet, arcot és hajat mosni,
• csukott hálószobaablak mellett aludni,
• az autó ablakait utazás közben felhúzva tartani,
• a pollenszezonban inkább vízpartra, semmint nyílt füves területekre kirándulni (4).

Az allergiás rhinitis ellátásáról szóló hazai irányelv alapján az allergénkerülés számos esetben megkísérelhető (2). Azonban, amint az az irányelvből is kiderül, az erre vonatkozó evidenciaszint „D”, vagyis tartós és/vagy hatásos megoldás nem várható tőle.

• „Háziporatka allergia okozta allergiás rhinitiszben a jelenleg használatos egyes kémiai vagy fizikai eliminációs módszerek vagy azok együttes kombinációinak alkalmazása megkísérelhető, de nem feltétlenül javasolt (D).”
• „Állati szőr érzékenyek otthoni környezetéből javasolt eltávolítani az allergiát
• okozó háziállatot (D).”
• „Penészgomba okozta allergiás rhinitiszben javasolt a penész forrás eliminációja (D).”

Fizikailag eltávolított allergének

A szervezetbe bekerülő, így például a belégzéssel az orrüregi nyálkahártyára jutó vagy a szem szaruhártyájára kerülő allergének eltávolításában pozitív hatású lehet az orrüregi sós vagy tengersós vizes mosás/öblítés vagy a szemnél a műkönny alkalmazása.

Egy metaanalízisben 6 korábbi vizsgálat (40 785 felnőtt és 322 gyermek bevonásával) eredményeinek az összegzése alapján azt találták, hogy a sós vizes orrirrigálás javíthatja az allergiás tüneteket a kezelés nélküli állapottal való összehasonításban (5).

Helyileg alkalmazott gyógyszerek – a lokális irritáció minimalizálásával

Az allergiás rhinitisz kezelésében lokálisan alkalmazott szerek jelentősen különbözhetnek egymástól abban a tekintetben, hogy milyen ható- vagy segédanyagokat tartalmaznak; és mindez a készítmény tolerálhatóságára is hatással van.

Példaként hozhatók a nazális dekongesztánsok, amelyek az erős orrtünetekkel járó allergiás rhinitisz adjuváns kezelésére ajánlottak (2). Esetükben egyrészt tekintettel kell lenni az egyhuzamban való használat maximális időtartamára (7–10 nap), hogy elkerülhető legyen a rebound orrdugulás, a rhinitis medicamentosa, másrészt pedig lényeges az, hogy tartalmaz-e tartósítószert az adott készítmény. A konzerválószerek, főképpen a benzalkónium-klorid, ugyanis kedvezőtlenül hathatnak az orrnyálkahártya állapotára. Amennyiben benzalkónium-kloridos készítménnyel „kezelik” a csillókat, akkor 60 perc elteltével nulla körüli értékre csökken a percenkénti csapásszámuk, azaz a konzerválószer a ciliáris védőaktivitást gyakorlatilag megsemmisíti. Következtetésként levonható, hogy a tartósítószert nem tartalmazó nazális patikaszerek kíméletesebbek az orrnyálkahártyával szemben, mint a konzerválószerrel készültek (6).

Szisztémásan alkalmazott gyógyszerek – fókuszban a jó tolerálhatóság

Amennyiben az allergia sokszervi tünetegyüttessel társul, a szisztémás gyógyszeralkalmazás kínál optimális, az irányelvekkel egybeeső megoldást. Ez a mindennapi terápiás gyakorlatban a per os adagolt antihisztamin-alkalmazást jelenti. Nem mindegy azonban, hogy milyen antihisztamin hatóanyagot alkalmaz a beteg! Az újabb generációs antihisztaminok kedvezőbb mellékhatásspektrum mellett enyhíthetik a légúti allergiás panaszokat (2, 7–9).

Amint arra a hazai irányelv is rámutat, az első generációs antihisztaminokkal szemben a második generációsok alkalmazása preferálandó, ha az allergiás rhinitisz tüneteinek kezeléséről van szó (2). A modernebb, újabb antihisztaminok ugyanis magas fokú szelektivitást mutatnak a hisztamin–1- (H1-) receptorokkal szemben, miközben nem, vagy csak alig mutatnak affinitást egyéb receptorokkal szemben. Vagyis esetükben jelentősen csökken az egyéb receptorokkal kialakuló kölcsönhatásokra visszavezethető mellékhatások rizikója. Ezt támasztja alá, hogy az újabb generációs antihisztaminok némelyikénél csupán a placebo kezelésével összemérhető a mellékhatás-gyakoriság. Emellett az újabb antihisztaminok vér-agy gáton való átjutása akadályozott, így a központi idegrendszeri mellékhatások (pl. fáradtság, pszichomotoros funkciók gyengülése) jelentkezése esetükben ritka. 

A „modern” antihisztaminok közé sorolt vegyületek H1-receptorral szembeni affinitása azonban eltérő. Például, a viszonylag újnak számító bilasztin H1-receptoraffinitása 3–6-szor magasabb, mint a cetiriziné vagy a fexofenadiné, miközben a bilasztin csak elhanyagolható mértékben hat az egyéb receptorokra (7). Ezen túlmenően, egyes hatóanyagok, így a bilasztin és a fexofenadin az aktív efflux proteinnek, a P-glikoproteinnek is szubsztrátja, ami miatt az említett hatóanyagok nem jutnak be az agyba, így azok „ténylegesen nem szedáló antihisztaminnak” tekinthetők (8).

Az újabb generációs antihisztaminok között egyes szakirodalmak már az antihisztaminok harmadik generációjáról számolnak be. Ebbe a csoportba korábbi antihisztamin vegyületek metabolitjai vagy enantiomerjei tartoznak. Ebbe a csoportba sorolják a dezloratadint, a fexofenadint, illetve a levocetirizint, amelyek a hatásosság és/vagy a biztonságosság fokozását kínálják az „elődjeikkel” szemben (9). 

Összefoglalás

Az allergia okozta panaszok elleni „harc” több síkon zajlik: az allergének eliminálása, a szervezetbe bejutó allergének kimosása és a hisztamin hatásának kivédése egyaránt szerepel az allergiaellenes eszköztárban. Ha lehetőség van rá, az allergia elleni küzdelem valamennyi területén érdemes a kíméletesebb, kedvezőbb mellékhatásprofillal társuló megoldás mellett dönteni. 

Irodalom:

(1)       Boda Z, Bakó Gy. Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak. Medicina, 2001.

(2)       Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról hatályos: 2015.11.30 –

(3) Abelson MB, McLaughlin J. The Allergens of Perennial Disease. Rev Ophthalmol. 2012; https://www.reviewofophthalmology.com/article/the-allergens-of-perennial-disease

(4)       Hay-fever (Seasonal Allergic Rhinitis). Information for parents and carers. https://allergynorthwest.nhs.uk/wp-content/uploads/2019/03/AA-NW-Paed-Allergy-Parent-Info-hay-fever.pdf

(5) Clebak KT, Naccarato J, Riley TD. Saline Irrigation for Allergic Rhinitis. Am Fam Phys. 2019;99:544-545.

(6) Konservierungmittel schädigt die Zilien. Pharmazeutische Zeitung 2001/01.

(7) Ridolo E, Montagni M, Bonzano L et al. Bilastine: new insight into antigistamine treatment. Clin Mol Allergy 2015;13:1.

(8) Church MK, Labeaga L. Bilastine: a new H1-antihistamine with optimal profile for updosing in urticaria. JEADV Doi:10.1111/jdv.14305; 2017.

(9) Fein MN, Fischer DA, O’Keefe AW et al. CSACI position statement: Newer generation H1-antihistamines are safer than first-generation H1-antihistamines and should be the first-line antihistamines for the treatment of allergic rhinitis and urticaria. Allergy Asthma Clin Immunol. 2019;15:61.

Borítókép: Pharma Tribune