A szemcseppeknek és a szemkenőcsöknek lényegében két fő csoportját különíthetjük el a sterilitás, a stabilitás és a tárolás szempontjából. Az első csoport – melybe a készítmények messze legnagyobb része tartozik – a gyári készítmények csoportja. Ezeket gyógyszergyárak készítik, és gyári néven kaphatók a patikákban. Általában recept (vény) köteles készítmények.
Ezekhez a készítményekhez hasonlóak azon hivatalosan nem gyógyszer, hanem gyógyászati segédeszköz csoportba sorolt szemcseppek, melyeket elsősorban az idősebb kori szemszárazság esetén, illetve a könnyfilm túlzott elpárolgásának kompenzálására használunk, lényegében műkönny cseppekként. Ezekre a gyógyszerekre jellemző, hogy magas fokú gyári sterilitással készülnek, lezárt egységekben kerülnek forgalomba, a felnyitás után pedig meghatározott ideig, általában 4 hétig (egyes készítmények esetén akár tovább is) használhatóak a beteg számára. Amennyiben ezekből a készítményekből valamennyi megmaradt a felhasználási időn túl (azaz azon az időszakon túl, melyet a gyártó a megnyitás utáni felhasználhatóságra a kísérő dokumentációban feltüntetett), a maradékot veszélyes hulladékként a gyógyszertárba kell visszajuttatni.
A másik fő csoportot, amiből ma már kevés van, de mégis bizonyos készítmények esetén kizárólag ezek állnak rendelkezésre, a patikában elkészített, úgynevezett magisztrális vagy FoNo szemcseppek, nagy ritkán kenőcsök jelentik. Ezeket a szemcseppeket a gyógyszertárban készítik el és ott is adagolják a megfelelő szemcsepp-kiszerelésekbe. Régen, sok évtizeddel ezelőtt minden gyógyszertárban magas képzettségű gyógyszerészek dolgoztak, akiknek a fő tevékenységük az volt, hogy az orvos által részletesen felírt előanyagokból a megfelelő gyógyszert, szemcseppet, szemkenőcsöt összeállítsák, kikeverjék, és csomagolják. Ma már az ilyen készítményeket nagyon kevés gyógyszertárban, csupán a legjelentősebbekben készítik el. Az elkészítés során más stabilizáló és konzerváló szereket használnak, mint a gyári készítmények készítésekor, és ezek felhasználási ideje is lényegesen rövidebb, mint a gyári készítményeké és a gyárban készült műkönny szemcseppeké. Megjegyzem, a gyógyszertárban készült szemcseppek között léteznek műkönny cseppek is, melyek speciális igényt elégítenek ki.
Hosszú távú tárolás
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a két fő csoport tárolási igényei eltérőek: hosszú távú tárolás céljára - azaz a több hónapon át, akár éveken keresztül történő tárolásra - a hűtőszekrény 5- 10 Celsius fokos tiszta környezete alkalmas minden szemcsepp esetében. A gyógyszertárban készített készítmények hosszú távú tárolási ideje lényegesen rövidebb, mint a gyári készítményeké. Ez a tárolási igény azonban nem terjed ki a már kinyitott szemcseppek felhasználás során történő tárolására, hanem elsősorban a nagy gyógyszerelosztó központok, a szállítás és az egyes patikák hosszú távú tárolási körülményeit jellemzi. Ha egy szemcseppet kinyitottunk, a tárolásra már az úgynevezett felhasználás alatti, rövid tárolási követelmények vonatkoznak.
Rövid tárolási idő a felhasználás ideje alatt
A megnyitott készítményeket csupán annyi ideig szabad használni és tárolni, amennyit a gyártó, illetve a gyógyszertár az adott készítmény csomagolásán a felnyitás utáni használatra maximálisan megenged. Tilos a készítményeket eltenni hosszabb időre, a következő év megfelelő időszakára félretenni vagy más személynek átadni, hiszen mindegyik esetben nagy a baktériumos, vírusos vagy gombás befertőződés, valamint a hatóanyagok, a konzerváló és stabilizáló alkotók elbomlásának kockázata. A rövidtávú tárolásra főszabályként a szobahőmérsékletű tárolást tekintsük, lehetőleg a direkt napfény hatásától védetten. A gyógyszertárban készített készítmények esetén még ilyenkor is erősen javasolt a hűtőszekrényben történő tárolás. Nem szabad megijedni attól, hogy az egyes gyári készítmények használati előírásában ezt a fajta rövid tárolási időt nem jelenítik meg külön. Természetes módon a beteg az éppen használt készítményt szobahőmérsékleten az ágya melletti polcán tárolhatja, utazáshoz magával viheti. Ezekben az esetekben az egyetlen fontos szabály az, hogy szobahőmérsékletnél magasabb hőmérsékletnek, direkt napsütésnek a készítményeket ne tegyük ki, azaz a felmelegedéstől, a gépjárműben való tárolástól tartózkodjunk. Nem célszerű a szemcseppeket a repülőgépen a feladott poggyászban szállítani, mivel a raktér hőmérséklete jelentősen alacsonyabbá válhat, mint az utas kabiné, ami egyes készítmények esetében befolyásolhatja az akár még fel sem nyitott szemcsepp hatékonyságát, illetve állagát.
Összefoglalva tehát – mondja Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája – a szemészeti készítmények tárolása nem bonyolult, csupán alapvető szabályoknak kell megfelelnünk. Ha bármilyen szempontból kétség merül fel afelől, hogy az adott készítményt korrekten tároltuk-e, hogy a készítmény még új-e avagy korábbi időszakból visszamaradt, a kétséges szemcseppet vagy szemkenőcsöt ne használjuk fel, hanem összegyűjtve a patikában kémiai veszélyes hulladékként adjuk vissza. Ott a visszaadott gyógyszereket (így a szemcseppeket is) ingyenesen átveszik tőlünk. Semmi esetre se dobjuk ki a szemcseppet az általános hulladékba, és ne engedjük természetes vizekbe készítmények tartalmát! Ha a fenti előírásokat betartjuk, akkor mind a biztonságos és a hatékony gyógyszerhasználat, mind a környezetünk megóvása sikeres lesz.
