A száraz szem nemcsak kellemetlen, hanem az életminőséget és a munkavégzés hatékonyságát is ronthatja. Egy hosszú munkanap után jelentkező, alkalmi szemszárazság pihenésre, tudatosabb pislogásra vagy megfelelő műkönny használatára enyhülhet. A szárazszem-betegség azonban ennél többet jelent. Ilyenkor a könnyfilm összetétele megváltozik, működése sérül és a szemfelszín irritációja alakul ki.
A szemszárazságot sokan alábecsülik az első időszakban, mert egyszerű fáradtságként élik meg. Később azonban a kellemetlen érzés állandósulhat, szemfájdalom, fokozott könnyezés, sőt a látás minőségének romlása is jelentkezhet. Ahogy öregszik a népesség, és egyre elterjedtebbé válik a digitális eszközök használata, várhatóan egyre több embernél jelentkezik majd száraz szem. Ezért különösen fontos a korai diagnózis. Kezdeti stádiumban ugyanis jóval könnyebb kezelni a problémát, mint akkor, amikor a szem felszíne már tartósan károsodott – hangsúlyozza Damjanovich Judit, a Budai Egészségközpont szemészeti szakmavezető főorvosa.
A fűtés és a képernyőidő hatása összeadódik
A fűtési szezonban egyszerre több tényező is próbára teszi a szemünket. A meleg, alacsony páratartalmú beltéri levegő gyorsítja a könny párolgását, különösen a túlfűtött lakásokban és a központi szellőztetésű irodákban. A helyzetet tovább ronthatja, ha ritkábban szellőztetünk, kevés friss levegő jut a helyiségbe, vagy nem megfelelő a párásítás.
A képernyőhasználat tovább fokozhatja a panaszokat. Amikor hosszasan koncentrálunk monitorra, telefonra vagy más digitális eszközre, a pislogás gyakorisága akár 60–70 százalékkal is csökkenhet. Emiatt a könnyréteg nem tud egyenletesen szétterülni a szem felszínén, amely így bizonyos területeken kiszáradhat. Ilyenkor nemcsak szúró vagy kellemetlen érzés jelentkezhet. A betűk összefolyhatnak, a kép időnként homályosabbá válhat, mert az egyenetlen könnyrétegen keresztül a fény sem egyenletesen jut be a szembe.
A kontaktlencse viselése szintén fokozhatja a panaszokat, mivel megbonthatja a szemfelszínt védő könnyfilm egyenletességét. A szem megmosása vagy dörzsölése átmenetileg enyhülést hozhat, de nem pótolja a könnyet, és a kiváltó okot sem szünteti meg.
Néhány egyszerű szokás is sokat számíthat
A mindennapokban már kisebb változtatásokkal is tehetünk a szemünk komfortjáért. Fontos a tudatosabb és gyakoribb pislogás, valamint a megfelelő páratartalom biztosítása otthon és a munkahelyen. A poros és füstös környezetet pedig érdemes kerülni.
Akik hajlamosak a szemszárazságra, lehetőleg ne töltsenek hosszú időt megszakítás nélkül képernyő előtt. A rendszeres rövid szünetek, a távolba nézés és a tudatos pislogás segíthet abban, hogy a könnyréteg ismét egyenletesen beborítsa a szem felszínét.
A lakást és a munkahelyet sem célszerű túlzottan felfűteni vagy lehűteni, mert mindkét szélsőség ronthatja a könnyfilm minőségét. A kontaktlencsét hordók számára különösen fontos lehet a számukra megfelelő műkönny rendszeres használata. Erős napsütésben, illetve hideg, napos időben a napszemüveg is segíthet mérsékelni a könny párolgását.
Nemcsak az irodai dolgozókat érintheti
A szemszárazság különösen gyakori lehet azok körében, akik sok időt töltenek képernyő előtt. Ide tartoznak az irodai dolgozók, a digitális eszközöket intenzíven használó diákok, valamint azok is, akik hosszú időn keresztül olvasnak. A kontaktlencsét viselők, a menopauza körüli életkorban lévő nők és az idősebb korosztály szintén fokozottan érintett lehet. Idősebb korban megváltozhat a kötőhártya és a könnytermelő mirigyek működése, ezért a könny mennyisége és minősége egyaránt romolhat.
Bizonyos gyógyszerek is hozzájárulhatnak a szemszárazság kialakulásához. Az antihisztaminok, az antidepresszánsok és egyes vérnyomáscsökkentők például csökkenthetik a könnytermelést, vagy megváltoztathatják a könny összetételét.
Egyes esetekben gyulladásos vagy immuneredetű betegség állhat a háttérben. Ilyen például a Sjögren-szindróma, amelynél a szemszárazság mellett a nyáltermelés csökkenése is előfordulhat.
Műkönny vagy szemészeti vizsgálat?
Ha a tünetek enyhék és csak alkalmanként jelentkeznek, első lépésként érdemes megfelelő műkönnyel próbálkozni. Ez segíthet pótolni a könnyfilm nedvességét, és enyhítheti az égő, szúró, idegentest- vagy homokszem-érzést. Fontos azonban, hogy a visszatérő, tartós panaszokat ne kezeljük korlátlan ideig kizárólag otthoni módszerekkel.
A műkönnyek között is többféle készítmény létezik: vannak bevonatképző, például hipromellózt tartalmazó cseppek, illetve kifejezetten száraz szemre fejlesztett, hialuronsavas termékek. Általános szabályként érdemes tartósítószermentes készítményt választani, mert a tartósítószerek hosszabb távon irritálhatják a szem felszínét. A választás azonban nem mindig egyszerű. Még a patikában sem egyértelmű minden esetben a készítmény összetétele, vagy az, hogy melyik lehet megfelelő az adott panaszra. Ha a tünetek nem javulnak, érdemes szemész tanácsát kérni ahelyett, hogy valaki sorra próbálgatná a különböző cseppeket – mondja a szakorvos.
Ha a panaszok néhány napon belül sem enyhülnek, rendszeresen visszatérnek, vagy fájdalommal, vörösséggel, fokozott könnyezéssel, illetve homályos látással járnak, indokolt a szemészeti vizsgálat. Ennek során a szakember először a tünetekről, a korábbi betegségekről, a gyógyszerszedésről és a családi előzményekről kérdezi a pácienst, majd ellenőrzi a látásélességet. Ezután réslámpával, nagyításban vizsgálja meg a szem elülső részeit. Felméri a könnyfilm, a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéjszél állapotát, valamint a könny zsíros rétegét termelő Meibom-mirigyek működését. Indokolt esetben további célzott vizsgálatokat is végezhet. Mindez segít elkülöníteni az átmeneti szemfáradtságot a kezelésre szoruló szárazszem-betegségtől.
A szemész szükség esetén a megfelelő műkönny vagy szemgél kiválasztásában is segít. Ha gyulladás tapasztalható, célzott kezelésre lehet szükség, a szárazszem-betegség bizonyos formáiban pedig szteroidos szemcsepp is szóba jöhet. Utóbbit kizárólag szakorvos írhatja fel, és csak ellenőrzés mellett használható. Súlyosabb esetekben bizonyos fényterápiás kezelések is segíthetnek. A tartósan fennálló, kezeletlen szemszárazság komolyabb következményekkel is járhat: akár a kötőhártya hegesedéséhez, valamint a szaruhártya beereződéséhez vagy foltszerű károsodásához is vezethet. Ilyenkor a probléma a munkavégzést és a vezetést is jelentősen megnehezítheti, ezért fontos komolyan venni.
Panaszmentesen is érdemes rendszeresen szemészhez fordulni. 35 éves kor alatt kétévente, ezt követően évente javasolt a kontroll. Akinek a családjában előfordult szembetegség, annak életkortól függetlenül legalább évenkénti szemészeti vizsgálat ajánlott – hívja fel a figyelmet Damjanovich Judit.
A látás világnapja arra is emlékeztet, hogy az elsőre jelentéktelennek tűnő panaszokat sem érdemes sokáig figyelmen kívül hagyni. A korai szemészeti vizsgálat feltárhatja a háttérben álló okokat, és lehetőséget ad arra, hogy a kezelés még a komolyabb szemfelszíni károsodás kialakulása előtt elkezdődjön.
