A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a vezető halálokok között továbbra is a rosszindulatú daganatok állnak az első helyen, ezt követik a szív- és érrendszeri, majd a légzőszervi megbetegedések. A májbetegségek ezek után már a negyedik leggyakoribb haláloknak számítanak.

A májbetegségek különösen alattomosak, hiszen a szerv rendkívüli tartalékkapacitása miatt sokáig nem okoznak tüneteket. A betegek jelentős része előrehaladott állapotban kerül orvoshoz, amikor a folyamatok egy része már nem visszafordítható. Becslések szerint Magyarországon a krónikus májbetegségben szenvedők száma eléri az egymillió főt. A páciensek többsége a helytelen táplálkozás, az alkohol, bizonyos gyógyszerek, környezeti vegyi anyagok és vírusfertőzés okozta májkárosodás miatt fordul szakorvoshoz.

Civilizációs betegség lett a zsírmáj

A leggyakoribb májbetegségek közé tartozik a zsírmáj, amely mára egyértelműen civilizációs betegségnek tekinthető. A májsejtekben felhalmozódó zsír kezdetben nem okoz panaszokat, később azonban gyulladáshoz, hegesedéshez, végső soron akár májzsugorhoz vagy májrákhoz vezethet.

Kutatások szerint a felnőtt lakosság jelentős része érintett, és a jelenlegi trendek mellett ez az arány tovább emelkedhet. A zsírmáj tekintetében különösen veszélyeztetettek a túlsúllyal élők, a cukorbetegek, valamint azok, akik mozgásszegény életmódot folytatnak vagy rendszeresen fogyasztanak alkoholt. A zsírmáj a korai szakaszban még kezelhető: életmódváltással, testsúlycsökkentéssel és megfelelő étrenddel a folyamat megállítható, sőt sok esetben vissza is fordítható.

Számos ok állhat a májkárosodás hátterében

A májkárosodást nemcsak az életmód, hanem vírusfertőzések és autoimmun folyamatok is okozhatják. Olykor a hepatitis egyes fertőző formái, más esetekben a szervezet saját immunrendszere támadja meg a májat. A modern terápiáknak köszönhetően ezeknek a betegségeknek egy jelentős része ma már jól kezelhető, bizonyos esetekben teljes gyógyulás is elérhető.

A krónikus májkárosodás legsúlyosabb következménye a májzsugor, amely során a máj szövetei visszafordíthatatlanul károsodnak. Az esetek döntő többségében a tartós alkoholfogyasztás áll a háttérben. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a World Population Review adatai szerint Magyarországon a felnőttek mintegy 21 százaléka érintett alkoholizmusban, ami jelentősen növeli a májbetegségek kockázatát.

Az alkoholfogyasztás májkárosító hatása egy több lépcsőből álló folyamat. Fontos tudni, hogy a máj szempontjából nem létezik teljesen kockázatmentes alkoholfogyasztási szint, bármilyen kis mennyiség növelheti bizonyos betegségek (különösen a daganatok) kockázatát. A máj legsúlyosabb betegsége a májrák, amely az esetek többségében már fennálló májbetegség talaján, leggyakrabban májzsugor következtében alakul ki.

A szűrés kulcsszerepe

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a májbetegségek sokáig tünetmentesen zajlanak, ezért a szűrés nem kizárólag panasz esetén indokolt. A rendszeres laborvizsgálat és hasi ultrahang különösen ajánlott a kockázati csoportokba tartozóknak: túlsúllyal élőknek, cukorbetegeknek, rendszeresen alkoholt fogyasztóknak, valamint azoknak, akiknek a családjában előfordult májbetegség, illetve akik korábban hepatitis fertőzésen estek át. Emellett indokolt lehet a szűrés akkor is, ha a rutin vérvétel emelkedett májenzim-értékeket mutat.

A máj vizsgálatára az ultrahang az egyik legkönnyebben elérhető és legkíméletesebb képalkotó diagnosztikai módszer. Nem jár sugárterheléssel, így biztonságosan ismételhető, miközben képet ad a máj szerkezetéről, a májzsírosodásról, a kötőszövetes átalakulásról vagy egyéb elváltozásokról (pl. ciszták, daganatok). A vizsgálat előtt általában legalább 6 órás éhgyomor szükséges.

Általános panaszmentes felnőttek számára a szűrés időszakosan, 1-2 évente javasolt, míg a fokozott kockázatú csoportok esetében akár évente is indokolt lehet az ellenőrzés. Bár a májbetegségek gyakran tünetmentesek, előrehaladottabb állapotban jelentkezhet fáradékonyság, jobb bordaív alatti diszkomfort, sárgaság vagy emelkedett májenzim-érték.

A megelőzésben az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás, a rendszeres mozgás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mellett a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel a legfontosabb eszköz.