Sokan nem is gondolnak rá, de az orrcseppfüggőség komoly és nehezen kezelhető probléma, amely az esetek mintegy 90 százalékában férfiakat érint – hívta fel a figyelmet Zacher Gábor toxikológus az InfoRádióban. A szakember hangsúlyozta, hogy ebben az esetben nem kémiai szerfüggőségről, hanem magatartásfüggőségről van szó, amely gyakran egy egyszerű náthával indul, ám a tartós, túlzott használat az orrnyálkahártya kiszáradásához, sebesedéséhez és a szaglóhám sérüléséhez vezethet. A gyógyulás rendkívül összetett folyamat, amelyben elsősorban a pszichoterápia, vagy akár egy pulzoximéter használata segíthet abban, hogy a beteg megbizonyosodjon róla: a készítmény elhagyásával sem fenyegeti fulladás.
Hasonlóan rejtett probléma a hashajtófüggőség is, amelynek hátterében sokszor nem a kényszeres fogyás, hanem a szégyenérzet és a szorulástól való félelem áll. Zacher Gábor rámutatott, hogy mivel ezek a készítmények vény nélkül kaphatók a patikákban, a betegek gyakran az orvosi kivizsgálást kikerülve, önmagukat gyógyítva vásárolják fel őket nagy mennyiségben, ami tovább mélyíti a patológiás folyamatot.
Az öngyógyítás új dimenzióját jelenti az is, amikor a páciensek a tüneteikkel a háziorvos helyett az internetes keresőkhöz vagy a mesterséges intelligencián alapuló nyelvi modellekhez – a szakember szavaival élve „doktor Guglihoz és doktor Csetihez” – fordulnak. Bár a toxikológus elismerte, hogy a mesterséges intelligencia a hatalmas adathalmazok elemzésével, például a radiológiában vagy a képalkotó diagnosztikában óriási segítséget nyújt a szakembereknek, a klinikai gondolkodást nem helyettesítheti. Visszás helyzetnek nevezte, amikor a betegek már kész diagnózissal, csupán receptet kérve érkeznek a rendelőbe, kiemelve, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásához elengedhetetlen a természetes intelligencia is.
Borítókép: archív/adobestock
