A Congressus Pharmaceuticus Hungaricus (CPH) a magyar gyógyszerészet legfontosabb nemzeti, tudományos-szakmai kongresszusa, ezt jól jelezte a mintegy 800 fős részvevői létszám is. A rendezvény hagyományosan fóruma a gyógyszerészeti tudományok területén tevékenykedők tudományos és szakmai eredményei bemutatásának, kiváló lehetőséget nyújt új ismeretek szerzésére, valamint a gyógyszertudományok és a gyógyszerészet jövőjét érintő kérdések megvitatására.
A 2014. április 10-12. között megszervezett kongresszuson 16 plenáris előadás hangzott el a „múlt-jelen-jövő” gondolati ívre felfűzve, s a kitüntetett témák előadói között szerepeltek a hazai gyógyszerészeti tudományos élet meghatározó szereplői és nemzetközi gyógyszerész szervezetek (FIP, EUFEPS) képviselői is. A plenáris előadásokon kívüli időszakban három, párhuzamosan futó szekció közül választhattak a résztvevők az összesen 78 előadásból, melyek a gyógyszerészet csaknem összes területének aktualitásait bemutatták. A gyógyszerkutatástól kezdve a betegbiztonságon át a farmakoökonómiáig számos téma megvitatásra került, elsősorban azok, amik napjainkban a szakmát foglalkoztatják. A konferencia mottójának – „Megőrzött hagyományok” – megfelelően az MGYT múltjáról, elismerésre méltóan sikeres, de hullámvölgyektől sem mentes kilencven évről hallhattunk tanulságos előadást, s ezt jól kiegészítette egy színvonalas gyógyszerésztörténeti szekció is.
A jelen eredményeinek bemutatása is alapvető részét képezte a programnak. Hallhattunk a gyógyszerkutatás újabb eredményeiről, az ipar és az egyetemek közötti szoros együttműködés innovációban betöltött egyre hangsúlyosabb szerepéről, a gyógyszer-engedélyezés szabályozási folyamatairól, a hazai gyógyszerellátás legfontosabb jellemzőiről, valamint a generikumok alkalmazásának helyes szakmai megítéléséről.
A jövőre vonatkozó tudományos kihívásokba is bepillantást nyerhettünk, ahol többek között a személyre szabott orvoslás, a biológiai terápiák, és a nanotechnológia alkalmazási lehetőségei előtt állnak óriási távlatok, s egyben megoldandó kérdések.
A kongresszus három napja során többször visszatérő téma volt a graduális és posztgraduális gyógyszerészképzés helyzete és esetleges megújításuk szükségessége is. Az első és utolsó nap során erre fókuszáló előadássorozatok és az MGYT Ifjúsági Bizottsága által szervezett ifjúsági szekció során bontakozott ki élénk vita a téma kapcsán. A bizottság itt publikálta először a graduális képzést elemző nagyszabású kérdőíves felmérésének eredményeit. A kurrikulum korszerűsítését a négy képzőhely dékánja és az MGYT elnöke által a rendezvényen aláírt megállapodás igyekszik előmozdítani, melyben az aláírók vállalták a rendszeres találkozást és egyeztetést a kérdéskörben.
Az előadásokon túl 198 tudományos munkát bemutató posztert is kiállítottak, melyek igen változatos témakörökbe nyújtottak bepillantást a gyógyszerkutatás legkülönbözőbb területeitől a gyakorlati gyógyszerészet számos kérdéséig, mint pl. a gyógyszerészi gondozás vagy a gyógyszer-hiánycikkek problémaköre.
A konferencia igen élénk társasági életnek is teret adott, a szervezők igényes társasági programokat biztosítottak, melyeken kifejezetten sok kolléga vett részt. A konferencia újító kezdeményezése volt a jelentős részben gyógyszerészekből és gyógyszerész- illetve orvostanhallgatókból, valamint zenész ismerőseikből megalakult „Medicina Instrumentalis” zenekar intenzív élőzenés közreműködése a csütörtöki megnyitó ünnepségen, ami osztatlan sikert aratott. A zenekar néhány lelkes tagja az esti nyitófogadáshoz is aláfestő élőzenét szolgáltatott.
A CPH utolsó napján gyakorlatorientált tréningek voltak, melyek a halmozott gyógyszeralkalmazás, a kórházi magisztrális gyógyszerkészítés problémáit, illetve a mentális betegségben szenvedő betegek gyógyszerészi tanácsadásának kérdéseit tárgyalták. A gyakorló gyógyszerészek számára kidolgozott tréningen kis csoportokban, egy-egy példa kapcsán elemezték és vitatták meg a résztvevők a lehetséges gyógyszerelési problémákat és a gyógyszerész ezzel összefüggő lehetőségeit, teendőit.
Mit üzen a CPH a résztvevőknek és a hazai gyógyszerészetnek? Talán legszembetűnőbb a gyógyszerészi szakma hihetetlen sokrétűsége és hogy időről időre változnak a gyógyszerészettel szembeni szakmai és társadalmi elvárások. Új igényeknek kell megfelelni, új feladatokat kell megoldani és nem csak a gyógyszerfejlesztés és a gazdaságos gyógyszerfelhasználás során, de a gyógyszerbiztonság területén is, pl. a hamis gyógyszerekkel vívott küzdelemben vagy az egyre szélesebb körben megjelenő biológiai gyógyszerek fejlesztése és gyártása kapcsán. Egyre inkább kibontakozik, hogy ezekhez a változásokhoz a graduális képzésnek is alkalmazkodnia kell. A munkaadók, a munkavállalók és a társadalom részéről is sürgető igény mutatkozik erre, amit a témát óvatosan megközelítő egyetemi vezetők is érzékelnek.
A konferencián jellemzően inkább ipari, oktató-kutató és kórházi-klinikai gyógyszerészek vettek részt, a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozók kisebb létszámban képviseltették magukat. A közforgalomban dolgozó kollégákat vélhetően még több valós, napi gyakorlatban felmerülő probléma tudományos igényű megvitatásával lehetne jobban megszólítani.
A kongresszuson átadott kitüntetésekről ide kattintva olvashat
