A cöliákia (közkeletű, megtévesztő nevén lisztérzékenység) egy krónikus autoimmun betegség, amelyben a szervezet a glutént tartalmazó gabonafélék fogyasztására kóros immunválasszal reagál. A glutén főként a búzában, rozsban és árpában található meg.
A glutén emésztése során olyan fehérjetöredékek keletkeznek, amelyek az arra genetikailag hajlamos emberekben beindíthatják az immunrendszer működését. Az immunválasz elsősorban a vékonybél nyálkahártyáját károsítja – magyarázza Sárdi Krisztina. – Ennek következtében a bélfalon található apró bélbolyhok ellaposodhatnak, károsodhatnak, így romolhat a tápanyagok felszívódása. Ez magyarázza, hogy a cöliákia nemcsak hasi panaszokat, hanem más jellegű tüneteket is okozhat.
A cöliákia kialakulásához általában genetikai hajlam és környezeti tényező, elsősorban a glutén jelenléte szükséges. A betegek túlnyomó többségénél kimutatható a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 genetikai változat, de ezek önmagukban még nem jelentik azt, hogy valaki cöliákiás lesz. A pontos kiváltó mechanizmus meglehetősen összetettebb, és nem teljesen tisztázott. Fontos, hogy nem egyszerűen a glutén „érzékenységéről” van szó, hanem autoimmun folyamatról. Ezek túl érdemes tisztázni, hogy a cöliákia nem ugyanaz, mint a búzaallergia vagy a nem cöliákiás glutén-/búzaérzékenység, ezeknek ugyanis eltérő a mechanizmusuk és a diagnosztikájuk.
Milyen tünetek esetén érdemes cöliákia vizsgálatot kérni?
Cöliákia gyanúja esetén nem csak a klasszikus emésztőrendszeri panaszok miatt érdemes kivizsgálást kezdeni. A betegség tünetei nagyon változatosak lehetnek, és akár kevés panaszt is okozhat.
Jellegzetes emésztőrendszeri panaszok:
- tartós vagy visszatérő hasmenés,
- puffadás, fokozott gázképződés,
- hasi fájdalom, hasi diszkomfort,
- zsíros, világosabb, nehezen leöblíthető széklet,
- visszatérő hányinger,
- megmagyarázhatatlan fogyás.
Nem emésztőrendszeri jelek is fontosak lehetnek, például:
- tartós fáradtság, gyengeség,
- vashiány vagy vashiányos vérszegénység, különösen, ha az oka nem tisztázott,
- B12- vagy fólsavhiány,
- csonttömeg-csökkenés, csontritkulás,
- csont- vagy ízületi fájdalmak,
- bizonyos idegrendszeri panaszok, például neuropátia,
- megmagyarázhatatlanul emelkedett májenzimek,
- bizonyos, tartósan fennálló viszkető bőrtünetek,
- •ismétlődő vetélések, meddőség, korai menopauza,
- gyermekeknél növekedési elmaradás vagy nem megfelelő súlygyarapodás.
Tünetmentes esetben is indokolt lehet a vizsgálat
Bizonyos betegségek és családi előzmények önmagukban is növelik a cöliákiakivizsgálásának indokoltságát. Ilyen például az 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigybetegség, illetve, ha elsőfokú rokonban – szülőben, testvérben vagy gyermekben – cöliákiát diagnosztizáltak. Az IBS-re jellemző panaszok esetén is felmerülhet a szűrés. Sárdi doktornő ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a kivizsgálás előtt nem ajánlott „öndiagnózis” alapján gluténmentes étrendre áttérni, mert ez megtévesztő vérvizsgálatieredményt hozhat. A cöliákia szerológiai vizsgálata megfelelő pontossággal csak glutént tartalmazó étrend mellett végezhető.
Milyen vizsgálattal mutatható ki a cöliákia?
A cöliákia diagnózisa nem egyetlen vizsgálaton alapul. Általában a tünetek, a vérvizsgálat és – főként felnőtteknél – a vékonybél szövettani vizsgálata alapján állapítjuk meg azt – ismerteti a gasztroenterológus. – Az első lépés a vérvizsgálat, amelynél a szöveti transzglutamináz elleni antitesteket (tTG) ellenőrizzük. Pozitív vagy erősen gyanús vérvizsgálat esetén felnőtteknél gasztroenterológiai vizsgálat szükséges. A felső panendoszkópia során a nyombélből kell szövetmintát venni, cöliákiában ugyanis jellegzetes a bélbolyhok károsodása. A jelenlegi felnőtt diagnosztikai gyakorlatban a szerológia és a szövettani vizsgálat együtt adja a biztos diagnózis alapját. Gyermekeknél azonban meghatározott esetekben elhagyható a biopszia.
A szakorvos szerint a genetikai vizsgálatnak is lehet szerepe, bár a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 genetikai vizsgálata nem alkalmas önmagában a cöliákia igazolására, hiszen ezek a genetikai tényezők sok egészséges emberben is jelen vannak.
Emésztési és más jellegű tünetei is lehetnek a cöliákiának
Cöliákia gyanúját felvető tünetek esetén azért fontos az orvosi kivizsgálás, mert a betegség kezeletlenül tápanyag-felszívódási zavarhoz, vitamin- és ásványianyag-hiányhoz, vérszegénységhez és hosszabb távon egyéb szövődményekhez vezethet. A pontos diagnózis lehetővé teszi a megfelelő, élethosszig tartó gluténmentes étrend bevezetését, miközben azt is fontos tisztázni, hogy valóban cöliákia áll-e a panaszok hátterében.
Borítókép: adobestock/archív
