Nyákoldás – akut és krónikus bronchopulmonális megbetegedésekben

A fokozott nyáktermelődés hátterében különféle okok állhatnak: az akut légúti gyulladások okozta epithelkárosodás vagy a neutrofil granulociták szétesését követő citokinkiáramlás éppen úgy jelen lehet kóroki tényezőként, mint a légúti irritáló ágenseknek való tartós kitettség.

A nyákoldás, valamint a nyákürítés elősegítése több szempontból is indokolt. Egyrészt a nagy mennyiségű mucus a nagyobb légutakban köhögést és köpettermelődést okoz, a kisebbekben pedig összeszűkülést és váladékpangást eredményez. Másrészt a pangó nyák „táptalaj” a kórokozók biofilmképzéséhez és szaporodásához, illetve nehezebben elérhetővé teszi az érintett területeket a gyógyszerek számára, csökkenti az inhalációs kezelések hatékonyságát.

A váladékoldó kezelések terápiás hatásosságát mind akut, mind krónikus légúti kórképekben klinikai vizsgálatokban támasztották alá.

A gyógyszeres váladékoldó kezelések akut respiratorikus infekcióknál szignifikánsan lerövidítik a tünetek megszűnéséhez szükséges időt. Krónikusan fennálló panaszoknál (krónikus bronchitis, illetve krónikus obstruktív tüdőbetegség – COPD) pedig csökkentik a fellángolások és a kórházi kezelések számát (1).

Leszögezhető, hogy az akut és a krónikus légúti megbetegedéseknél – akár felső, akár alsó légúti érintettségről legyen szó – a nyákoldás és a váladék távozásának elősegítése elsőrendű fontosságú. A váladékoldó terápiában igazoltan eredményesen alkalmazható hatóanyag az NAC.

NAC: oldja a nyákot

Az N-acetil-cisztein a cisztein aminosav származéka, hat évtizede ismert és alkalmazott, mukolitikus hatású gyógyszervegyület. Az NAC a nyák mukopoliszacharid szálai közötti diszulfidhidakat bontja, illetve a gennyes nyálkában található DNS-szálakra depolimerizáló hatást fejt ki. Ilyen módon az NAC csökkenti a légúti nyák viszkozitását (2).

NAC: gátolja a biofilmképződést

In vitro vizsgálatok alapján az NAC képes a bakteriális biofilmek képződésének gátlására, illetve a már kialakult biofilmek megbontására, ami hozzájárul az esetlegesen alkalmazott antibiotikumok hatékonyságának növekedéséhez. Megjegyzendő, hogy antibiotikum és NAC együtt adásakor in vitro az antibiotikum inaktiválódását írták le, így az orális antibiotikumok és az NAC bevétele között legalább 2 óra időbeli eltérés ajánlott (kivéve a cefiximet és a loracarbefet) (2, 3).

NAC: direkt és indirekt antioxidáns hatású

Az N-acetil-cisztein a tiolcsoportok kiváló forrása, és a molekula több hatása azokon alapul.

Egyrészt az NAC közvetlen gyökfogó képességgel rendelkezik, azaz direkt antioxidáns hatású, és képes a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök eliminálására.

Másrészt az NAC-hoz indirekt antioxidáns hatás is köthető, ugyanis prekurzorként szolgál a szervezet redox-homeosztázisában kulcsszerepet betöltő glutation (GSH) képződéséhez (3, 4).

A GSH a szervezet redoxegyensúlyának megtartásában kiemelten fontos szerepet játszik, olyannyira, hogy a redukált állapotú GSH egyéb antioxidánsokat is képes regenerálni. A GSH nagy mennyiségben található meg a májsejtekben, emellett például a légutakban, illetve a bélcsatornában is jelen van (3).

A GSH egy glutaminsavból, ciszteinből és glicinből felépülő tripeptid. A celluláris GSH-szintézis limitáló faktora az L-cisztein; ezért is van különös jelentősége annak, hogy az NAC-ből a májban farmakológiailag aktív metabolit, cisztein keletkezik, ami felhasználható a GSH előállításához. Azaz az NAC „alapanyagot” szolgáltat a celluláris GSH-szintézishez (3).

NAC: a redoxegyensúly őre

A GSH-raktárak kimerülését gyakran okozza fokozott oxidatív stressz és gyulladás. Ilyen esetekben az NAC – a GSH-n keresztül – képes normalizálni a sejtek megzavart redoxstátuszát. Mivel az oxidatív stressz valamennyi gyulladásos, öregedéssel összefüggő vagy fertőzéses kórképnél jelen van, a szabad gyökök elleni küzdelem, a GSH-szintézis támogatása, a GSH-raktárak feltöltése számos szempontból ígéretes lehetőséget kínál. Ezt erősítik azok a vizsgálatok, amelyek csökkent GSH-szintet igazolnak elhízás, magas vérnyomás, diabétesz, időskor esetén éppen úgy, mint krónikus tüdőbetegeknél (COPD, krónikus bronchitis, idiopátiás tüdőfibrózis) vagy dohányzóknál (3–7).

Miként jelentkezik a mindennapi terápiás gyakorlatban az NAC direkt/indirekt antioxidáns hatása? A példák között tallózva a következők említhetők:

– A COPD-betegeknél nem csupán az NAC mukolitikus tulajdonságára, de antioxidáns karakterére is visszavezethető az akut exacerbációk kezelésében mutatott kedvező hatás (8).

– Az NAC által megnövelt GSH-szintézis a detoxikálásban is szerepet kap; emiatt adagolják az NAC-ot ellenszerként paracetamolmérgezésnél (4).

– Továbbá a GSH-szint emelése a különböző szerveket (pl. máj, vese) érő, reaktív szabad gyökökkel összefüggő, hipoxiás-reperfúziós károsodások mérséklésében is szerepet kaphat (3).

NAC-ra vágyó betegek

Az NAC egy pleiotróp hatóanyagnak tekinthető, amelyhez a kutatások és vizsgálatok mukolitikus, antioxidáns, antiinflammatorikus hatásokat kötnek (4, 8). Említésre érdemes, hogy az utóbbi időben – elsősorban a közösségi média és az internetes források révén – a laikusok körében nagy ismertségre tett szert az NAC. Többen is érdeklődhetnek a gyógyszertárakban az „NAC-vitaminról”, amelyet a legváltozatosabb célokból próbálnak alkalmazni. A légzőszervi megbetegedéseken túl a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy a neurodegeneratív kórképek kezelésére, az inzulinérzékenység javítására, az izomerő növelésére vagy éppen a koraszülés rizikójának csökkentésére is kereshetnek NAC-ot (4, 9).

NAC-ot expediáló szakemberek

A táránál állva tisztában kell lenni azzal, hogy melyek az N-acetil-ciszteint tartalmazó gyógyszerek alkalmazási előírásaiban is szereplő javallatok.  

– Az NAC akut és krónikus bronchopulmonális megbetegedéseknél (akut és krónikus bronchitis, COPD, bronchiectasia, pneumónia) használható váladékoldásra.

– Felnőtteknél, serdülőknél és 2 évnél idősebb gyermekeknél alkalmazható a rendellenes nyákképződéssel és nyáktranszporttal járó kórképek (pl. akut, krónikus sinusitis, otitis media, mucoviscidosis) kezelésére.

– Az NAC profilaktikus alkalmazása krónikus bronchitis és mucoviscidosis esetén javasolt, mivel ezekben az esetekben a több mint 3 hónapon át tartó NAC-kezelés a bakteriális fellángolások számát és súlyosságát csökkenti.

Az NAC szokásos napi dózisa 14 év fölötti betegeknél 600 mg, ami mucoviscidosisos betegeknél és 30 testtömegkilogramm felett napi 800 mg-ra emelhető (2).

Irodalom

1. Poole P, Sathananthan K, Fortescue R. Mucolytic agents versus placebo for chronic bronchitis or chronic obstructive pulmonary disease. Cochrane Database Syst Rev 2019; 5(5):CD001287.

2. www.ogyei.gov.hu; 2022. nov. 15.

3. Pecar Slavo: N-acetylcysteine (NAC) – a thiol with multiple pharmacological effects.

4. Mokhtari V, Afsharian P, Shahhoseini M, Kalantar SM, Moini A. A Review on Various Uses of N-Acetyl Cysteine. Cell J 2017;19(1):11–7.

5. Pizzorno J. Glutathione! Integr Med 2014; 13(1).

6. Ballatori N, Krance SM, Notenboom S, et al. Glutathione Dysregulation and the Etiology and Progression of Human Diseases. Biol Chem 2009; 390:191–214.

7. Polonikov A. Endogenous Deficiency of Glutathione as the Most Likely Cause of Serious Manifestations and Death in COVID-19 Patients. ACS Infect Dis 2020; 6:1558–62.

8. Calzetta L, Matera MG, Rogliani P, Cazzola M. Multifaceted activity of N-acetyl-l-cysteine in chronic obstructive pulmonary disease. Expert Rev Respir Med. 2018;12(8):693–708.

9. https://www.medicalnewstoday.com/articles/327219#uses