Mi az oka annak, hogy a Bizottság az egész életen át tartó oltásra összpontosít?
A vakcinázás az egyik leghatékonyabb eszköz a betegségek megelőzésére és az egészség javítására, és évente több millió élet megmentésére. Ahhoz azonban, hogy dolgozhassanak, az embereknek be kell oltatniuk magukat. Természetes, hogy az emberek a közelmúltban szerzett tapasztalatainkat figyelembe véve társíthatják a védőoltásokat a világjárványhoz, így a védőoltásokkal kapcsolatos kifáradás egyik eleme érthető. Az oltás azonban nem lehet csak vészhelyzetre adott válasz.
A védőoltásnak a gyermekkortól kezdve a serdülőkoron át az időskorig az élet szerves részét kell képeznie.
A gyermekkori védőoltások több millió ember életét mentették meg. Valójában olyan sikeresnek bizonyultak, hogy az emberek gyakran megfeledkeznek arról, hogy a gyermekek gyakran meghaltak vagy súlyosan fogyatékossá váltak a gyermekbénulás és a himlő miatt. A biztonságos és hatékony oltóanyagoknak köszönhetően csökkentettük számos gyermekkori betegség terheit, de nem lehetünk elégedettek. Arra is ösztönözzük az embereket, hogy – a nemzeti szinten ajánlott ütemtervekkel összhangban – zárkózzanak fel az oltásokhoz, amelyeket a világjárvány idején esetleg megszüntettek. Reméljük, hogy a papillomavírusnak a háborúkra, a méhnyakrákra és más rákos megbetegedésekre gyakorolt hatását az ezeket okozó humán papillomavírus elleni védőoltással felszámoljuk. E cél elérése érdekében az európai rákellenes terv azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a lányok uniós célcsoportjának legalább 90%-át beoltsák, és jelentősen növeljék a fiúk beoltottságát. Számos ország javasolja továbbá a diftériához, a hepatitiszhez vagy a tetanuszhoz hasonló betegségek kezelését felnőttkorban. Az egész életen át tartó oltással egész életünk során előmozdítjuk a védelmet.
Mit gondol a nyilvánosság az oltásról, a Covid-19 után?
Az európaiak általában kedvezően viszonyulnak a védőoltásokhoz. Az Európai Unióban a védőoltások iránti bizalom helyzetéről szóló 2022. évi jelentés szerint a válaszadók 81,5%-a ért egyet azzal, hogy az oltóanyagok fontosak, és hasonlóak a számok abban, hogy hatékonynak és biztonságosnak gondolják azokat. Az ígéretes számok ellenére azonban jelentős eltérések vannak az országok és az oltóanyagtípusok között. Például a különböző tagállamokban azon emberek aránya, akik úgy vélik, hogy a védőoltások biztonságosak, 93,7% és 60,4% között mozog. Hasonlóképpen, például a mumpsz és a rubeloa elleni (MMR) védőoltásokba vetett bizalom is a jóval több mint 90% és 72% között mozog. Az idősebbek és a fiatalabbak megítélése között szakadékot tapasztalunk.
Mit jelent a United in Protection, és miért indították el?
A United In Protection a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága által indított figyelemfelkeltő kampány, amely a Covid-19-világjárvány során végzett munkára épül, és célja, hogy felhívja a figyelmet a védőoltások előnyeire. Az Európai Vakcinációs Információs Portálhoz hasonlóan a kampány célja, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak egészségükkel kapcsolatban, és szolidaritást tanúsítsanak a körülöttük állókkal. A kezdeményezést a védőoltásokkal kapcsolatos széles körű félretájékoztatás közepette indították el, ami megelőzte a világjárványt, de alááshatja az EU stabilitását és biztonságát is. A hamis narratívák terjedése miatt egyes régiókban aggasztóan alacsony az átoltottság, ami mindannyiunkra veszélyt jelenthet. Az oltóanyag-ügynökökkel, az egészségügyi szakemberekkel és a nemzeti hatóságokkal való együttműködés, valamint a célzott és fizetett terjesztés révén gondoskodunk arról, hogy a megbízható információk eljussanak az emberekhez.
Mit tesz még a Bizottság a védőoltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás ellen, a dezinformáció elleni küzdelemben?
Az oltással kapcsolatos félretájékoztatás nem új keletű, úgy terjed, mint az erdőtüzek. Még akkor is, amikor az 1950-es években bevezették a modern himlővakcinát, a szkeptikusok hamis állításokat fogalmaztak meg a nem bizonyított mellékhatásokkal kapcsolatban. A Bizottság szorosan együttműködik valamennyi partnerrel a félretájékoztatás és a dezinformáció terjedésének kezelése érdekében, hogy biztosítsa az európai értékek és a demokratikus rendszerek védelmét. Például a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex aláírói jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az EU iránymutatása alapján folyamatosan tájékoztassák az embereket a vírusról és az oltóanyagokról. Az e területen végzett munka azonban túlmutat az oltáson, és példa nélküli szakpolitikai intézkedéseket foglal magában, például az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet. A Bizottságon belül a dezinformáció elleni hálózat nyomon követi és azonosítja a hamis narratívákat, és a félretájékoztatást médiainterjúk és az online közösségirányítás révén korrigálja.
Bővebb információ: