Komoly aggodalomra ad okot az a jelenség, amely a daganatos betegek körében kelt hamis reményt az interneten terjedő, ellenőrizetlen gyógyulástörténetek révén. A daganatdiagnózissal élők és családtagjaik érthető módon rendkívül kiszolgáltatottak, és minden fűszálba igyekeznek kapaszkodni, éppen ezért kiemelten veszélyes, ha döntéseiket nem a tudományosan igazolt, hiteles tényekre, hanem megalapozatlan online állításokra alapozzák.

A tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen klinikai bizonyíték nem létezik arra vonatkozóan, hogy az ivermectin vagy a fenbendazol biztonságosan és hatékonyan alkalmazható lenne a daganatos betegségek gyógyításában. Ezek az állatgyógyászati hatóanyagok éppen ezért nem szerepelnek egyetlen hazai vagy nemzetközi onkológiai szakmai irányelvben sem. Az állatgyógyászati készítmények humán alkalmazása önmagában is súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz, ám a legnagyobb veszélyt mégis az jelenti, ha a betegek ezen szerek használata miatt késleltetik vagy teljesen megszakítják a bizonyítottan hatásos orvosi kezeléseiket, ezzel ugyanis drasztikusan rontják saját gyógyulási esélyeiket.

Bár az online térben keringő egyedi beszámolók és személyes sikertörténetek rendkívül meggyőzőnek tűnhetnek a laikusok számára, ezek szakmai szempontból nem tekinthetők tudományos bizonyítéknak. Egy-egy gyógyszer vagy eljárás hatásosságát és biztonságosságát kizárólag szigorúan megtervezett és ellenőrzött klinikai vizsgálatokkal lehet igazolni. Az országos tisztifőorvos nyomatékosan arra kéri a betegeket és hozzátartozóikat, hogy bármilyen új szer vagy alternatív terápia bevezetése előtt minden esetben konzultáljanak a kezelőorvossal, hiszen kizárólag az onkológus képes a beteg egyedi állapotának és az aktuális terápiának az ismeretében felelős, személyre szabott szakmai tanácsot adni.

A hiteles információforrást minden egészségügyi kérdésben kizárólag a szakemberek, az illetékes hatóságok és a szakmai szervezetek jelentik, amelyek ajánlásai mögött valós klinikai tapasztalat és folyamatosan értékelt tudományos adatok állnak. A hatóság emellett fokozott felelősségvállalásra szólítja fel a sajtó munkatársait, a közösségi média véleményvezéreit és a tartalomkészítőket is, hiszen a széles nyilvánossághoz eljutó, tudományosan megalapozatlan állítások közvetlenül befolyásolhatják a betegek döntéseit és veszélybe sodorhatják az ellátás biztonságát. Az egészségügyi hatóságok a jövőben is szorosan nyomon követik a lakosságot érintő félretájékoztatásokat, és a betegek védelmében minden rendelkezésükre álló szakmai és jogi eszközzel fel fognak lépni a hamis reményt keltő állítások ellen.