A KTK válaszában azt írta, hogy "az egészségügy irányításában semmilyen osztott jogkör nem jön létre". "Az egészségügy irányítása a Belügyminisztérium kizárólagos joga és kötelezettsége. A kormány a kórházi gyógyszerbeszerzések egységesítése érdekében koncesszió mellett döntött. A koncessziós eljárás lefolytatása a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata, amit a Belügyminisztérium az egészségügy szakmai szempontjainak figyelembevételével végez. A koncesszió győztesével természetesen már a Belügyminisztérium és az OKFŐ dolgozik együtt, a koncessziós eljárás lezárulása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel kapcsolatos feladatai megszűnnek" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Részletes választ arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők indokolják az átalakítást, megkezdődött-e már a kiválasztás folyamata, figyelembe vették-e a szakmai szervezetek javaslatát, egyelőre nem adtak.
Bodrogi József egészségügyi közgazdász az ügy kapcsán fontosnak tartotta leszögezni, hogy a magyar gyógyszerellátási rendszer Európában az egyik legjobb, legbiztonságosabb, megbízhatóságában nagyon magas standardot képvisel. Ezért mindenkinek az az érdeke egészségpolitikai, de társadalmi szempontok alapján is, hogy ez a magas színvonalú rendszer fennmaradjon. Rátérve a konkrét patikai ügyre kiemelte: egy évben körülbelül kétmillió betegéjszaka van a közfinanszírozott kórházakban. Ezen betegek megfelelő gyógyszerellátása kiemelkedően fontos. Másrészt azt sem szabad szerinte elfelejteni, hogy ezek a kórházak bonyolítják le a hazai járóbeteg-forgalom 80 százalékát, és az ezekben az intézményekben található intézeti gyógyszertárak közvetlen betegellátó egységei (patikái) kiszolgálják a járóbetegek közforgalmú gyógyszerigényeit is.
Egy ilyen stabilan működő rendszerbe csak akkor szabad belenyúlni, ha az a működési hatékonyság szempontjából jobb eredményre vezet – emelte ki Bodrogi József, aki a javaslatban nem lát ilyet.
Botz Lajos gyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudomány Karának korábbi dékánja a Portfolio számára felidézte, hogy teljesen váratlanul érkezett ez a javaslat tavaly nyáron, amely lényegében egy kiszervezés. Határozott véleménye, hogy nem szakmai alapon, hanem üzleti szándékkal hozták meg az ezzel kapcsolatos döntést, és ezért vannak a javaslattal kapcsolatban komoly fenntartásai.
A kiszervezésről az ágazatban korábban megvalósult, majd csúfos bukással és jelentős állami veszteséggel végződő Hospinvest-történet jut a szakember eszébe. Szerinte azonban nemcsak a hazai kellemetlen élmények és nem is olyan régi emlékek miatt lenne indokolt elgondolkodni a kiszervezés megvalósításán, hanem azért is, mert nemzetközi színtéren sem ez már az irány, épp ellenkezőleg. Elmondása szerint nem nyert teret ez a gyakorlat az Egyesült Államokban, vagy Hollandiában, és a hasonló szakmai gyakorlatot nemrégiben szüntették meg Szlovákiában is.
Borítókép: Matheus Bertelli, pexels.com
