Sokan tapasztalják, hogy nem csak a bőrük, de az anyajegyeik is megváltoznak, ha több napfény éri őket. A napsugárzás ugyanis hatással lehet az anyajegyekre: a pigmentált anyajegyek sötétebbé, feltűnőbbé válhatnak.
A napfény hatására a melanociták több melanint termelnek, ezért a bőr és az anyajegyek átmenetileg sötétebbé válhatnak – ez önmagában nem feltétlenül kóros jel. Ugyanakkor a túlzott UV-sugárzás és a leégések összeadódó hatása hosszú távon fokozza a bőrdaganatok kialakulásának esélyét, ezért a rendszeres fényvédelem és az anyajegyek változásainak figyelése kiemelten fontos – magyarázza Brezán Edina. – Érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, ha az anyajegy mérete, színe, alakja, formája, vastagsága megváltozik , de változás nélkül, szűrő jelleggel is legalább évente. Tévhit ugyanis, hogy a bőrrák mindig nagy, feltűnő változással jár, a gyakori basaliomát például sokszor észre sem veszi egy laikus.
Szabad-e sok anyajeggyel napozni?
Az anyajegyek megléte önmagában nem kell, hogy elriasszon senkit a szabadban tartózkodástól. Azonban minden szabadon lévő bőrfelületen – az anyajegyeket is beleértve – ajánlott széles spektrumú, legalább SPF50-es fényvédőt alkalmazni.
Emellett nagyon fontos az árnyék keresése, a legerősebb UV-sugárzás idején, általában 10 és 16 óra között kifejezetten érdemes kerülni a közvetlen napfényt. A megfelelő öltözet is segít, sok anyajegy esetén célszerű a bőrt jól fedő, könnyű ruházatot és széles karimájú kalapot viselni.
A világos bőrű, sok anyajeggyel vagy szeplőkkel rendelkező embereknek azonban nem ajánlott a napozás, mivel bőrük általában érzékenyebben reagál az UV-sugárzásra, és nagyobb lehet náluk a bőrdaganat, különösen a melanóma kialakulásának kockázata. Akinek pedig 50-nél több anyajegye van, vagy korábban bőrdaganata volt, annak érdemes bőrgyógyásszal konzultálni, mert bizonyos esetekben még megfelelő védelem mellett sem javasolt a napozás.
Jobb, ha sok anyajegy esetén szoláriumban barnulunk?
A „biztonságos barnulás” valójában nem létezik: a barnulás a bőr UV-károsodásra adott védekező reakciója. Fontos tudni, hogy a szolárium sem jelent biztonságosabb alternatívát a napozásnál. A szolárium UV-sugárzása – főként az UVA-sugarak – ugyanúgy károsíthatják a bőrt, gyorsíthatják a bőr öregedését és növelhetik a bőrrák, köztük a melanóma kialakulásának kockázatát.
A sok anyajeggyel rendelkezőknél eleve nagyobb a melanóma kockázata, ezért különösen fontos az UV-terhelés csökkentése. A szolárium ráadásul mesterségesen, rövid idő alatt nagy mennyiségű UV-sugárzásnak teszi ki a bőrt, és nem „kíméletesebb” a természetes napfénynél.
Akinek sok, szabálytalan alakú vagy változó anyajegye van, illetve a családjában előfordult melanóma, annak ajánlott kerülni a mesterséges barnítást is.
Milyen gyakran van szükség anyajegyszűrésre?
A bőrdaganatok kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, fontos tudni, hogy a betegség bármely életkorban kialakulhat, bár gyermekkorban ritkán fordul elő. A melanóma – a bőrrák egyik legveszélyesebb típusa – ugyanakkor a tinédzserek és fiatal felnőttek körében is kialakulhat. A basalioma pedig, ami a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat, minden harmadik embernél kialakul élete során. Ezért sok szakmai szervezet azt javasolja, hogy átlagos kockázat esetén 18 éves kor körül érdemes elvégeztetni az első anyajegyszűrést, majd a további ellenőrzések gyakoriságát a bőrgyógyász határozza meg. Emellett havonta ajánlott otthon is átvizsgálni az anyajegyeket – ismerteti a bőrgyógyász. – Ha pedig új, gyanús elváltozás jelenik meg, vagy egy meglévő anyajegy mérete, alakja, színe megváltozik, életkortól függetlenül szükséges bőrgyógyászhoz fordulni. A szűrések időpontját és gyakoriságát ugyanis nagyban befolyásolják az egyéni kockázati tényezők, például a nagyszámú anyajegy, a családban előforduló rosszindulatú bőrdaganat vagy korábbi bőrdaganat az anamnézisben. Magasabb kockázat esetén már fiatalabb korban is indokolt lehet a rendszeres, akár félévenkénti ellenőrzés.
Borítókép: Photo by Tomi Saputra on Unsplash
