A cikkben megszólal Pallos József Péter, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatója, aki azt is felidézi, hogy hazánk valaha igen jelentős volt a gyógynövények termesztése szempontjából, különösen az erős fájdalomcsillapítók hatásait megteremtő, úgynevezett ipari mákok megjelenése idején. Azonban az elmúlt 20-25 évben Magyarország elvesztette a piacait, holott minden évben tíz százalékot is meghaladó mértékben nő az igény ezekre a készítményekre.

A 2014 januárjában meghirdetett gyógynövényprogramot egyenesen a „lemaradás programjának” nevezte. Véleménye szerint az nem több, mint egy egyetemi szakdolgozat, ami 15 éve ugyanazt szajkózza, amit a 2-3 céget képviselő terméktanács állíttatott össze, és „nem tudnak saját teadroghorizontjukon túllátni, túllépni”. „A magyar gyógynövénytea-programra nincs már 20 éve kereslet, a megoldási javaslat nem veszi figyelembe, hogy mi kell a világpiacnak. A világpiac a magas hozzáadott értékű, feldolgozott hatóanyagokat keresi, ezt mutatják az exportsikerek” – magyarázta a lapnak.

Ugyancsak rossz véleménnyel van az állami szerepvállalásról a lap által „Szabó Gyuri bácsi”-ként bemutatott „bükki füvesember”.  Az állam szerinte sem tesz meg mindent azért, hogy a hazai gyógynövényipar újra a régi rangjára emelkedhessen, jelenleg nincs olyan ember vagy hivatal, amely kiállna a gyógynövényszakma mellett – mondta a lapnak, majd hozzáfűzte:

Mindez pedig azért is fontos lehet, mert általános tendencia, hogy csökken a népesség, egyre kevesebb gyermek születik. A gyógynövényekkel, népi gyógymódokkal ezen is lehetne változtatni: „a mi babaváró programunkat például több országban is alkalmazzák, és 120, utólag megkérdezett, meddőnek ítélt nőből 61 jelezte vissza, hogy gyermeke született” – olvasható az mno.hu-n.