– Magyarország jól áll a klinikai vizsgálatok tekintetében az EU-s országokhoz képest. Mi a feltétele annak, hogy ez így is maradjon?
– Előny a centralizált, progresszív egészségügyi rendszer, a jól felkészült szakszemélyzet, több szakmában nemzetközi megítélés szerint is kiemelkedő központok: egyetemi klinikák, országos intézetek, szakkórházak és megyei kórházak. Tervszerűen, állami forrásokból fejleszteni kell a klinikai vizsgálóhelyeket, enélkül nincs sem szinten tartás, sem előrelépés. Fontos a hatósági működés stabilitása, a jó szakemberek, hogy az engedélyezés és az ellenőrzés gördülékenyen menjen.
– Milyen hazai tendenciák figyelhetőek meg 2019-ben a kutatások terén?
– Ebben az évben megfordult a 2016 óta tartó csökkenés, és kedvező jel, hogy az idei első tizenegy hónapban már több vizsgálatot adtak be, mint tavaly egész évben. Magyarország hagyományosan hasonló számú vizsgálatot szervez, mint Csehország, Ausztria, csaknem kétszer annyit, mint Horvátország, Szlovákia, míg a térség éllovasa Lengyelország.
– Lehetnek-e kifejezetten profitorientáltak a klinikai kutatások vagy elsősorban a betegek hatékony gyógyítása a legfontosabb, amelyre áldozni kell?
– A kutatások nem profit-, hanem eredmény orientáltak, ami azt jelenti, hogy cél a törzskönyvezett, esetleg be is fogadott gyógyszer. A profit orientált szponzor ezen felül megtérülést, nyereséget akar. Jó lenne, ha mind hazai, mind európai szinten több közfinanszírozású klinikai vizsgálat indulna, ahol a fő cél a társadalmi szinten megtérülő gyógyszer és gyógymód-fejlesztés. Itthon évente nagyjából hetven–száz milliárd forint kerül így a hazai szereplőkhöz például adók, fizetések, járulékok, bérleti díjak révén.
– Milyen betegségekhez kapcsolódnak többnyire a klinikai vizsgálatok?
– Legnagyobb részük úgynevezett onkológiai indikációban, azaz javaslatra történik. Jelenleg ezek a legdrágább készítmények, s amikor a vizsgálatban ezeket kapják ingyen a betegek, az jelentős terhet vesz át a magyar egészségbiztosítástól. A további népszerű kutatási területek a mozgásszervi és immunológiai indikációk. Nem elhanyagolható a kardiovaszkuláris vizsgálatok száma sem. Magas, negyven százalék a drága és korszerű biológiai terápiák vizsgálati aránya.
Becsült olvasási idő: 2 perc
A klinikai kutatások itthon eredményorientáltak
A klinikai kutatások itthon nem profit-, hanem eredményorientáltak, a cél a törzskönyvezett, esetleg be is fogadott gyógyszer – mondta a Magyar Hírlapnak Oberfrank Ferenc kutatóorvos, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek elnöke.
