Az iPad-ek használata ugyan a megvalósítási folyamat elején nem igazán költséghatékony, mert a befektetendő összeg nagy, de a cég nem is ettől tette függővé a digitális kommunikációra való átállást, hanem az eszköz által nyújtott interaktív megoldások lehetőségét, annak hordozhatóságát, és használhatóságát vizsgálták, és a tesztek alapján megfelelőnek ítélték.

 Azt tűzték ki célként, hogy ne csak arról szóljon egy ilyen látogatás, hogy elmondják az orvosnak, hogy az ő adott termékük miért olyan jó, hanem komplett tudományos háttéranyagot is nyújtsanak, aminek alapján az orvos felmerülő kérdéseire a legtöbb esetben a helyszínen választ tudjanak adni. Ez a papíralapú megoldás esetén csak abban az esetben lehetséges, ha az adott kérdést lefedi a tájékoztatóanyag, egyébként a kért adatokat ki kell nyomtatni, majd azzal újból fel kell keresni az orvost, ami mind újabb időt emészt fel.

 Az iPad-re fejlesztett interaktív tájékoztatóik egyik nagy előnye, hogy az orvos aktív közreműködésével lehet elmagyarázni egy adott gyógyszer hatásmechanizmusát, például egy digitális felületen az orvos maga húzkodhatja be, hogy hol is hat pontosan az adott készítmény, adott esetben mindezt akár összehasonlítva a piac más szereplőinek a készítményeivel is. Az alkalmazás pedig képes visszajelzést adni arról, hogy helyesen adta-e meg az orvos a választ, aki ezzel felépítheti magában a logikai sorrendet, megtanulva, hogy hogyan is fejti ki a hatását az adott gyógyszer. Emellett tartalmazhat olyan információkat is, amik hasznosak lehetnek az orvos számára a saját területén, tehát például a WHO legújabb ajánlásait egy röntgen kiértékeléséhez, vagy akár kezelési javaslatokat is, amit aztán át tudnak beszélni.

 A Bayer az összes általa kínált termékhez elkészített egy interaktív tájékoztatóanyagot, amivel kapcsolatban az orvosok többsége pozitív visszajelzést adott. Az orvosok számára egyáltalán nem volt idegen ez a megoldás, hiszen vagy saját maguk is használnak ilyen eszközöket, vagy az játszott közre, hogy a piac többi szereplője is hasonló stratégiát választott, és ugyanilyen megoldásokat kezdett el használni a termékeik bemutatásakor. Az persze egyértelmű, hogy nem maga az eszköz fogja meghatározni, hogy hogyan döntenek az orvosok, hanem a tájékoztató anyagok minősége, tartalmuk és felhasználhatóságuk; e tekintetben a Bayer igyekszik a lehető legjobb és leginnovatívabb megoldásokat alkalmazni.

 Azt gondolhatnánk, hogy a papíralapú tájékoztatás kissé körülményes mivolta miatt az interaktív tájékoztatók használatakor az orvossal eltöltött idő csökken, hiszen egyszerűbb a használatuk. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy ez az idő valójában nem változik, sőt, még akár nőhet is, amennyiben az orvos részletesebben is érdeklődik. Az is tisztán látszik, hogy az infomációátadás minősége határozottan javul, hiszen az orvos „kézzelfoghatóan” ismerkedhet meg az adott készítménnyel. Egy visszakérdezés esetén viszont a válaszadás ideje jelentősen lerövidül, hiszen itt már nincs szükség arra, hogy az orvoslátogató az információt a központba visszaérve kikeresse, kinyomtassa, és egy újabb alkalommal visszavigye. Az orvosnak nem kell tehát több napot várnia, hogy választ kapjon a felmerült kérdésre, amit ez idő alatt ráadásul még el is felejthet, hanem azonnal megkaphatja a választ. Ha pedig olyan kérdés merül fel, amire az orvoslátogató nem tud a tájékoztató alapján válaszolni, akkor az orvossal közösen fogalmazhatja meg a kérdést, amit egy gombnyomással el tud küldeni az orvostanácsadónak, aki akár még a látogatás ideje alatt vissza is tudja küldeni rá a választ.

 A látogatások során azt is tapasztalták, hogy az orvosok többsége már készség szinten használja ezeket az eszközöket, tehát számukra is vonzóbb egy ilyen tájékoztatás, szemben az unalmasabbnak ítélhető, papíralapra helyezett prezentációval.

 A betegedukáció esetén vannak hasonló elképzelések a cégnél, viszont a jogi szabályozás nagyon kötött, ott ez egyelőre nem megoldható, így e téren egyelőre marad a papíralapú tájékoztatás.

 A Bayernél fontosnak tartják, hogy a 21. század adta új lehetőségeket bevonják a tevékenységi körükbe, ezzel is erősítve azt a képet, hogy a cég nem csupán egy gyógyszergyártó, aki csak értékesíteni, promotálni szeretné a saját termékét, hanem egyben egy szolgáltató is, aki segíteni szeretné az orvost a munkájában, és ellátni a számára szükséges információkkal, ott és akkor, amikor a kérdés felmerül.